MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1968

1968-06-03 277. öe. - 1968_VB 277/9

ÍJ - #. -T Molnár Ernő elvtársi Ugy látom, hogy egy sor dolgot tisztázni kell. Az anyaggal egyetértek. A kádercseréket nagyon alaposan előkészitve a kerületekkel megbeszélve kell végrehajtani. Sarlós elvtárssal vitatkoznék: én szükségesnek tartom a káderfejlesztési tervet, mert enélkül nem lehet dolgozni. Alapkérdés itt is az emberekkel való kapcsolat. Évek óta beszélünk a perspektivikus tervről, előtérbe helyezzük az embEekkel való foglalkozást, de mégis sok esetben mentegetőzést tapasztalunk, amikor egy-egy káder megítéléséről,munkájáról van szó. Véleményem szerint amikor a kaderfej lisztesről beszélünk, elsősorban a színvonalasabb munkára kell gondolnunk, az emberek iskolázását, marxista nevelését kell értenünk. Tehát színvonalasabb munkát Kell követelnünk alapszervezetektől a felsőbb pártszervig párt és állami vonalon egyaránt, ez a gyakorlat elkerülhetővé teszi, hogy eg^-egy káder más területre való helyezése esetén meglepetés érje az illető elvtársat. Adjunk több támogatást, biztatást. Kádercserék kérdéséhez: e ténnyel világosan szembe kell nézni. Venéczi elvtárs kint volt nálunk és sokat beszélgettünk a kádermunka eredményeiről és a további feladatokról. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy pártvonalról mindig magasabb funkcióra vittünk embereket, de gazdasági vonalról mindig alsóbb szintre, tudunk vinni. Azt az utat kell járni a cseréknél, hogy olyan embereket cseréljünk, akinél a lépés bizonyos vonatkozásban politikai, erkölcsi és anyagi lépést is jelentsen. A bánásmód az alapkérdés a kádérmunkánál, ezt kell tudatosabbá, meggondoltabbá és konkrétabbá tenni. Ez az alapkérdés a káderfejlesztésnél. Kelen Béla elvtárs '• Valóban igen alapos munka fekszik az anyagban. Véleményem az, hogy jelenlegi helyzetünkben a pártmunkában vezető poszton lévő emeereknél az egzisztencia kérdése is felmerül. Egyetértek Sarlós elvtárssal, hogy egy-egy fontos ssemélyi kérdés előbb kerüljön VB elé, vagyis ne csak az elhatározás bejelentése legyen. E kérdésben elfoglalt magatartásunkat meghatározza az a tény, hogy eddigi munkánk a céloknak megfelelt, súlyosabb baklövés e téren nem volt, káderpolitikánk megfelelt a követelményeknek. Kétségtelen, hogy e téren is fejlődni kell, és tervszerűséget kell vinni a munkába. A káderek kiválasztásában a mércét, a követélményt be kell tartani; mennyire tud a fejlődéssel lépést tartani, a marxizmus-leninizmust a gyakorlatban a munkájában alkalmazni, tud-e az emberekkel foglalkozni, nevelni őket, milyenek a személyi tulajdonságai, ad-e biztosítékot környezetének továbbfejlődésére, a párt politikájának végrehajtására.