MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1968
1968-04-05 272. öe. - 1968_VB 272/31
^á**' 1 . •'> •/' ;••- • « -16A kutatóhelyek •vizsgálódását két közgazdasági kutatási főfeladatban lehet meghatározni: 1./ A tervezés tudományos megalapozása, különös tekintettel a magyar népgazdaság reálisan tervbevehető optimális szerkezetónek kialakítására. 2,/ A népgazdaság vezetési és irányítási rendszerének tökéleteaitése. ; A közgazdasági kutatások összehangolásánál és irányitá3ánál a legfőbb probléma a kutatások szerteágazósága. A kutatóhelyek adott minőségű és profilú kutatókkal rendelkeznek, akiket igen nehéz saját kutqtási elképzeléaeiktől>.jesetleg folyamatban lévő kutatásaiktól a jelentkező igényeknek megfelelő irányba eltéritoni. Gondot okoz az is, hogy egyes kutatóhelyeket különböző főhatóságok finnnszirca>i.:k, amelyek elsősorban a saját - sokszor csak praktikus - szükségletüknek megfelelő kutatásokat várnak el kutatóhelyeiktől. Ilyraódon az említeti főtéraák kutatására, azok pénzügyi befolyásolására a lehetőségek eléggé korlátozottak. A legfontosabb témák kutatására való törekvésben természetesen maguk a kutatóhelyek is sokat tehetnek. így pl. a Kl-ben 1967-ben viszonylag kevés volt a gazdasági mechanizmussal foglalkozó kutatás, viszont ezek bővitését az adott kutatóállománnyal neu tudták megoldani. Ezért az intézet külön fejlesztési keretet kapott ezirányu kutatásainak bővitésére. így az életbelépő uj gazdasági mechanizmus működésének egyes fontos vonatkozásai mielőbb feldolgozásra kerülhettek. Hasonlóan hajtották végre a KI 1967-ben megkezdett kutatásainak oly értelmű felülvizsgálatát, majdan pedig a lehetőség 3Zeri'iti átcsoportosítását, hogy a távlati tervezés tudoraányos megalapozásának.kérdései céltudatosabban kerüljenek kidolgozásra. A közgazdászképzés továbbfejlesztése és hozzáig.azitásn az uj gazdasági mechanizmus követelményeihez jelentős erőfeszit. 33eket kivan. Igaz, hogy az 50-es évekhez képest az egyetemi közgazdászképzés . nagyon sokat fejlődött. Igyekezett alkalmazkodni a gyakorlat igényeihez. Az egyetemet végzett fiatalok sokkal nagyobb tudásanyaggal rendelkeznek mint 10—15 évyel ezelőtt, A munkába való beilleszkedésük is könnyebb, mint régebben. A megváltozott körülmények az egyetemi oktatással és neveléssel szemben uj követelményeket állit. A legfőbb hiányosságok okait az alábbiakban lehet summázni:
