MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1968
1968-03-22 271. öe. - 1968_VB 271/30
^>o - 3 - St,sz:233* Az 1968 0 évi terv és az uj gazdasási mechanizmus előkészítésének, gyakorlati útra vitelének eddigi tapasztalatai már jelzik, hogy pártszerveze t eJLnk egész tevékenységében a tervu ta sításos időszakhoz viszonyi"€ va xíágyobb szerepet "kap az,^d^keX,A e-^Qs ^g.PYí£gl±i te é s érvény esítése. Következik ez abból, hogy az uj gazdasági mechanizmus viszonyai^ között az alapvető érdekek egybeesése mellett nagyobbak a lehetőségek és a jelenlegi gyakorlatban jobban előfordul az érdekek látszólagos, átmeneti, vagy tényleges összeütközése, mind a népgazdasági es a helyi érdekek vonatkozásában, mind az üzemen belüli kollektivák és egyének viszonylatában* Ebből következően az ilyen irányú problémák már az első két hónap során próbára tették egyes pártszervezeteink tárgyilagosságát, józan Ítélőképességét és ami ebben igen örvendetes, hogy a legnehezebb, a legvitatottabb esetekben is helyes, a párt politikájának megfelelő álláspontot alakítottak ki és juttattak érvényre. Ezt a következő példákkal érzékeltetjük* - A Budapesti Finomkötöttárugyár termékeit kb. 100 %-os kereskedelmi adóval terhelték^ Ennek következménye, hogy piaci árai emelkedtek és az évi megrendelések csökkentek. A gazdasági vezetés részéről a probléma üzemen belüli megoldását elsősorban abban látják, hogy vagy elbocsájtanak 100-150 munkást, vagy bevezetik a csökkentett, 44 órás munkahetet az ennek megfelelő keresetcsökkenéssel. A pártszervezet a szakszervezettel egyetértésben és arra támaszkodva elvetette a probléma megoldásának ilyen irányú útját, mint olyat, amely ellentétes a párt politikai irányvonalával, ugyanakkor más, ténylegesen megvalósítható javaslatokkal éltek. Ilyenj vagy ehhez hasonló esetekben, - mint pl. a Fővárosi Javitó Szerelő Vállalattól egyszerre vonták el a 18 millió forintos állami dotációt és a probléma ugy merült fel, hogy az üzemre, vagy a szolgáltatásaikat igénybe vevő lakosságra háritsák-e ezt a különbözetet? - vagy a Telefongyár példája, amelynek egy veszteséges telefon gyártása mellett plusz 20 millió forint termelési adó megterhelése van, - nem könnyű pártbizottságaink és pártszervezeteink helyzeteállásfoglalásuk kialakítása. Egyrészt azért, mert az ilyen ós hasonló esetekben nem jelentkezik eléggé tisztán az: mi, vagy ki képviseli ténylegesen a népgazdasági erdeket. Másrészt népgazdasági vonatkozásban az adott konkrét esetekben ismereteik szűk, vagy tul általános alapokon nyugszanak, Végül azért sem, mert az adott kérdésekben az üzemek vezetői, dolgozóik részéről nagyobb befolyás és nyomás alatt állanak mint akkor, ha az üzemen belüli érdekek összeütközéséről van szó. Ennek dacára - és ezt örömmel állapítottuk meg - egy eset, a Fővárosi Sütőipari Vállalat kivételével, ahol a piaci igények kielégítését a dotáció növelésének igényével kötötték össze. Itt a pártszervezet is a helyi érdek álláspontjára helyezkedett, - helyesen foglaltak állást és helyes irányban segítették, vagy segítik az ilyen és ehhez hasonló ellentmondások megszüntetését. Ami azt jelenti, ha ugy látják, hogy az adott esetben valamennyire is jogos
