MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1967

1967-03-24 246. öe. - 1967_VB 246/8

Kovács Ottó /KB/ A 6

( oldalon az anyag az oktatók közötti politikai helyzetéről szól. ügymond a szocializmus alapvető elveivel egyetértenek, de fontos párt és kormányhatározatokkal nem értenek egyet, mert az egyéni és a közösségi érdek nincs összhangban. Mi az, amit ez a mond&t takar ? Dr. Sós György Felmerül, hogy a létszám nem tulméretezett-e, figyelembevéve a meglévő, kiképzett orvosokat. Yan az orvosoknak olyan leterhelése, ami nem mindig orvosi munka. A tudományos intézetekkel való összehangolás jó lenne. A kérdést ilyen értelemben lehetne kiegészíteni. Dr. Farkas István . Szeretnék egy-két kérdésre válaszolni. Vannak-e érdekcsoportok ? Vannak. Ezek azonban nem precizen körülhatárolhatók, néha történelmi hagyományok, részben baráti jellegűek. Azt nem lehet mondani, hogy klikkek volnának az egyetemen. Alkalmiak ezek az érdekközösségek, amelyek erősen befolyásolnak egy adott kérdést, amiről éppen szó van. ITehéz lenne azt mondani, hogy klikk és hogy ilyen jellege van. Sokszor, szinte becsléssel előre meg lehet saccolni, hogy ha X-nek vagy Y-nak ez és ez a véleménye, akkor Z hogy fog hozzáállni a kérdéshez. Inkább jelentősebb, amit az anyag megemlit, hogy a mi vezető szakembereink a legkülönbözőbb helyeken pozioiókban vannak és erőviszonyonként viszonyulnak egymáshoz. Függő viszonyban vannak egymással és az érdemi kérdések eldöntésénél ezek a függő viszonyok befolyásolják egymást. Igen a hallgatói létszám túlméretezett, megállapítjuk, de nincsenek eszközök, hogy tényszerűen bizonyitsuk. Ez viszonylagos is. Túlméretezett a mi kapacitásunkhoz képest. Van olyan aggály, hogy a következő esztendőkben a nagy tömegben végzett orvosik elhelyezése nehézségekbe ütközik, mert egyéb feltételek nem alakulnak megfelelően. A fogorvosi karon már vannak tünetek, ugyanis csak ott helyezhetők el, ahol a munkafeltételek biztosithatók, és nem ott ahol ténylegesen szükséges lenne. A gyógyszerészekkel kapcsolatban ugy érezzük, hogy a gyógyszer ellátás annyira eltolódott a gyári készítmények irányában, hogy a lakosság 8o-9o #-ában gyári készítményekből kielégitheto. A kiképzés módja ugyanakkor elavult és ezt a hallgatók is érzik. Tanulnak 5 évig kémiát, ugyanakkor kiskereskedelmi tevékenységgé válik az életben a helyzettik. A kérdés oktatási oldalát akkor lehetne módositani, ha a gyógyszerészet további fejlődését alaposabban meghatározzuk. Magunk sem látjuk, nincs igazi megoldás. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR