MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1966

1966-04-22 223. öe. - 1966_VB 223/24

2h - 2 ­Ennek következtében elsősorban a kapcsolatkeresés nyugat felé erientáló­dott. Néhány területen ennek világnézeti okai is vannak. Eredménye az lett, hogy művészeti területen a fellazítás politikája erőteljesen érezteti ha­tását. Komoly probléma az is, hogy az elmúlt években a disszidalasok száma nőtt. Sok esetben - különösen fiatal művészek között - tapasztaljuk, hegy nyugat ás hazánk között az összehasonlítás elsősorban az életszínvonal eme­lésére vonatkoztatva a nyugati crszagok fölényét bizonyltja. Ennek oka el­sősorban az, hogy fiatal művészeink rövid kinttartózkodásuk időszakában csak a felszines csillogást tapasztaljak ás ilyen csabitasnak nem tudnak ellenállni, mert a kapitalista életkörülményeket mélységében nem ismerik. Bizonyos nyugati körök erőteljes anyagi eszközökkel tudatcsan csábitjak tőlünk a fiatal tehetségeket és művészeti pártszervezeteinknek komoly prob­lémája, hogy ettől nem tudják visszatartani művészeinket, /főleg zene-, ánek- és táncművészeti területeken/. Az egyik partszervezetben ezt igy fo­galmazták meg: :, kinn a létükre hatnak, ni pedig csak a tudatukra ás a kettő nem áll arányban egymással". Ezek a körülmények a művészek körében a poli­tikai hangulatot kedvezőtlenül befolyásolják. Mindez nem választható el a művészek ideológiai fejlődésétől. Az ideológiai fejlődést befolyásoló társadalai, politikai helyzet bonyolultabbá vált, A szocialista realizmus tárhóditása viszonylag lassú, a visszahúzó polgári, kispolgári tendenciák még nagymértékben érvényesülnek. Ennek nyomán eléggé eluralkodott a cinizmus, az anyagiasság, sőt tapasztalható helyenként na­cionalizmus ás antiszemitizmus is. Ezeknek a nézeteknek a terjedését elő­segítették az irodaiammal, az .utóbbi években felszínre került helytelen á­ramlatok is. Színházaink műsorpolitikajaban ez olyan értelemben jelentke­zik, hogy egyes darabok nem teljesen tisztázott ideológiai nézeteket tük­röznek. Érvényesül bizonyos nyugati hatás, amely a nyugati kultúrát egyol­dalúan értelmezi és figyelmen kivül hagyja a haladó irányzatokat. Ilyen például a :, Ionescu-laz", amely több színházunknál volt tapasztalható. Eszmei tisztázatlanságot tükröz a bemutatásra ker"lt uj magyar darabok egy rásze is. Jellemző paliéul, hogy az utóbbi időben a korábbi profesz­szori figurák helyett disszldensek, vagy kivándorolt amerikás magyarok lettek az uj drámák főhősei, akik a hanyagul dolgozó magyarokat megtanít­ják munkafegyelemre, helyes viselkedésre, /Pl. Hotel Amerika, Élet királya./ Itt kell megemlítenünk, hogy főként szakmai körökbon sok vitat váltott ki a Thália Szinhéz Becket Gadot-janak bemutatója. A bemutató helyes volt, elősegítette, hogy a modern dramek bemutatásával kapcsolatban egy sor prob­léma tisztázódjon a színhazakban, a vitát azonban tovább kell folytatni. II. A művészeti pártszervezetek helyzete és fejlődése. A VI. kerületi Pártbizottsághoz a következő művészeti partszervezetek tar«­toznak: Magyar Állami Opciraház, Nom2eti Szinhaz, Fővárosi Operettszínház, Thália Szinhaz, Vidám Szinpid, Állani Babszinhaz, Irodalmi Szinpad ás végül a^két szövetság: az írószövetség és a most megalakult Zeneművészek Szövet­sége pártszervezete. Ezen kivül a VI. kerületben van a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola és a Képzőművészeti Főiskola, valamint a Bartók Béla Saak­iskola, a Budapesti Zenei Gimnázium ás az Állami Balett Intézet. /Ezeknek a művészeti intézményeknek összdolgozója 3802 fő, ebből parttag 416 fő, 11 $>/, ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents