MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1966
1966-04-22 223. öe. - 1966_VB 223/25
1 művészeti pártszervezetekaz utóbbi évsk-en figyelemre 1 náltá fejlődést értek el, kflÖtíSse;! na ellenforradalom utáni években neves művészek kérték felvételüket a partba, Kialakult a pártszervezetek ás a pártonkívüli művészek kapcsolata, csaknem teljes mértékben megszűnt a korábbi években tapasztalható befeléfordulás, /A Zeneművészeti Főiskola pártszervezeté a legutóbbi időkig az, amely kivételnek tekinthető,/ Helyenként a párttagság egy kisebb részénél ma is mutatkoznak ilyen jelenségek, /Pl, Operaház, Vidám Szinpad,/ Sok kezdeményezés indult szinhazi partszervezeteink részéről a művészeti munka segitásáro is. A szinhazi pártszervezetek vezetőségei ás az igazgatók között, a mindennapi munkában általában jó az együttműködés, Kölcsönösen törekvés van egymás munkájának a segítésére, politikai ás tartalmi vonatkozásban is, A fejlődés mellett azonban az utóbl&i egy-két évben a megtorpanás jelei mutatkoznak. Ezt mutatja például az, hogy a szinhazi pártszervezeteinkenk a taglétszáma szinte megmerevedett s az utóbbi kát évben csak szórványosan találkozunk egy-két tagjelölt felvétellel. Hasonlóképpen a politikai tartalmi munkában is visszaesés tapasztalható, A Budapesti Pártbizottság határozata utal a politikai feladatokra és a fő célkitűzései e határozatnak ma is érvényesek, A határosat a pártszervezetek feladatai mellett irtai az állani szervek feladataira is ea szabályozza a művészeti területen a part- és állami szervek együttműködését. A határozat végrehajtását a partszervezetek oldaláról többizben vizsgáltuk ás megállapítottunk bizonyos szerény, előrehaladást, ugyanakkor az állami szervekre vonatkozó része gyakorlatban nincs végrehajtva, vagy legalábbis stagnál. Ennek eredménye, hogy színhazaink életét egy sor megoldatlan nehézség is gátolja és nehezíti a pártszervezetek politikai munkájának kibontakozását. Ilyenek például: a 3zinhczápületek helyzete, a bérkérdések, a szinhazak profiljának helyzete, műszaki gondok ás nem utol-' só sorban személyi ; ; ?yck. A legnagyobb nehézséget okr>zza, hogy ezek a problémák évek óta megoldatlanok és hiába cserélődtk a színházak vezetőgárdája, a helyzet változatlan. Ide sorolhatjuk azt a körülményt is, hogy az érvényben lévő miniszteri rendelet ellenére a színházigazgatók önállósága igen aok területen csak látszólagos, illetve nincs biztosítva. /A Thalia Színház vezetése tekinthető az egyetlen kivételnek/ Az Operaház vezetése e tekintetben különleges helyzetben van. Nagyon sok a panasz a kettős állasd irr.nyitnssal kapcsolatban is. Egy-egy szinhaznak többféle felsőbb szervvel kell tartani a kapcsolatot és gyakran a szervek együttműködésében zavarok tapasztalhatók, bizonyos feladatok összehangolása nem mindig sikerül. Előfordult, hogy a parttitkarok egyazon kérdésben különböző információkat kaptak, /pl, a szerződéses rendszer bevezetése, vagy a jelenleg zajló közönségszervezés átszervezésével kancsolatban, stb./ Ilyen körülmények között nehéz fenntartani a szinhazi pártszervezetek tekintélyét, különösképpen, ha figyelembe vesszük egyes művészek azon"különloges szokását" ir:, ho?y minden alsó és középfórumot kikerülve egyenesen a lesmag isabb poszton lévő vezető elvtársakat keresik meg problémáikkal és fijyelemre sem méltatják az alapszervezeti vezetőséget, /Pl, Opera, Nemzeti./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR /
