MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1964

1964-06-15 173. öe. - 1964_VB 173/26

csak az nem, hogy ezek jelentik színházaink számára a könnyebb ellenállás vonalát. Ugyanakkor devizát adunk értük. III. Az utóbbi évek müsorpolitikája alapján azt kell mondanunk, hogy a szocialista színház megteremtése irányába színházaink igen keveset léptek előre, sőt az 1963/64-es évad azt mutatja, hogy a kispolgári igények kielégítése irányában tettek engedményeket. Leginkább megmutatkozik ez a Vígszínház, Madách Szinház és annak Kamaraszínháza müsorpolitikájában, de nem kivéte! a Nemzeti Szinház és Kamaraszínháza sem. Ezek színpadjain megtalálhatók egyrészt nagyszerű rendezésben, magasioku rriivészi játékkal előadott klasszikus darabok, másrészt gyenge, eszmeileg is erősen kifogásolható alkotások. Elismerésre méltó a Thálía Szinház tevékenysége, amely következetesen halad azon az utón, hogy a ma színháza politizáló szinház legyen. Látogatottsága azt mutatja, hogy a közönség szereti, igényli az ilyen jellegű darabokat és érett azok befogadására. A vázolt helyzet főbb okait abban látjuk, hogy: 1./ Sem a drámaírók, sem a színházak nem ismerik eléggé a lakosság többségét alkotó munkások igényét, művészi Ízlését, érdeklődését. Müsorpolitikájukkal inkább a többé-kevésbé rendszeres színházlátogató kispolgárság igényeinek kielégítésére törekszenek és nem annyira uj színházlátogató közönség megnyerésére. Leginkább a József Attila Szinház törekszik arra, hogy Angyalföld és Újpest zömében munkás lakosságának igényét elégítse ki. A legtöbb uj színházlátogatót talán ez a szinház nevelte. 2./ A színházak évi műsortervének összeállítása esetleges, nem kiérlelt gondolatokat tartalmazó programot követ, hanem legfeljebb bizonyos arányokra törekszik. Az évi műsortervek globális jóváhagyása lényegében formális. Az előterjesztett - sokszor hevenyészett - tervjavaslatokból a szinház műsorpolitikájának irányultságát megállapítani jóformán nem lehet. A globálisan elfogadott műsortervek évad közben többségében megváltoznak, és nem mindig előnyösen. 3./ A müsorpolitika tervezésében meglevő hibák leginkább arra vezethetők vissza, hogy a színházakban gyenge a dramaturgiai munka, nem folyik tervszerű darabkutatás. Mindenképpen szükséges a dramaturgiai munka színvonalának emelése úgyis, hogy a rendezők nagyobb szerepet vállatjának, különösen az uj magyar darabok megszületésében. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR