MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1964

1964-11-16 183. öe. - 1964_VB 183/53

OftSZÁGOS LEVÉLTÁR ' i sének győzelme határozza meg. A parasztfiatalok részt vesznek az új életforma megvalósításában. A falu társadalmi életében végbement változások megteremtették az egész parasztifjúság szocialista szellemű nevelésének lehetőségét. A parasztfiatalság a termelőszövetkezeti életforma, a közös érdekek gondolatvilágába került. Fejlődik a fiatalokban a közös tulajdonhoz való szocialista viszony. Ezt bizonyítják a 4000 ifjúsági kollektívában versenyző ] 25 000 fiatal eredményei, a szocialista szerződéskötések nagy száma és a szövetkezetekben végzett önkéntes társadalmi munkaakciók. E versenyek szervezésében, a feltételek biztosításában jelentős szerepe van az agrárértelmiségnek. A falusi ifjúság gondolatvilágában még megtalálhatók a kistulajdonosi önzés és birtoklási vágy maradványai. A falu szocialista fejlődéséért érzett felelősség helyenként gyenge. Jelentős elmaradás tapasztalható a parasztifjúság egy részénél az ifjúság egészére jellemző műveltségi és szakmai színvonaltól. Az elmúlt években a parasztifjúság egy része, főleg a gyenge termelőszövetkezetekből, elvándorolt. Emellett sok olyan leány található falun, akit nem sikerült bevonni a közös gazdaságok munkájába. Ez hátráltatja a szövetkezetek gazdasági megszilárdítását is. A városokba elsősorban a fejlettebb technika, a rendszeres jövedelem és a kulturáltabb életkörülmények vonzották fiataljainkat. A KISZ sem mutatta meg a fiataloknak a szocialista falu jövőjét, a mezőgazdasági munka szakmai perspektíváit. A fiatalok falun maradásának gazdasági alapja az utóbbi években jelentős mértékben növekedett. Javultak a szociális, kulturális körülmények is. Ennek következtében az elvándorlás mérete jelentősen csökkent. A fiatalok falun maradásának kulcskérdése: a mezőgazdasági szakmunkásképzés eredményes megvalósítása, a falusi általános és középiskolák mezőgazdasági jellegű gyakorlati oktatásának továbbfejlesztése. c) Az MSZMP VIII. kongresszusa megszüntette a tanulóifjúság származás szerinti kategorizálását. Ezzel az egyetemi felvétel alapjává fokozottabban a rátermettség, a tehetség, a felkészültség és az erkölcsi, politikai magatartás vált. Mindez jobb és eredményesebb tanulásra, nagyobb szorgalomra kell, hogy ösztönözze tanulóifjúságunkat. Az egyetemi hallgatók tanulmányi fegyelme, politikai' állásfoglalása, világnézete és erkölcsi magatartása az elmúlt négy évben pozitív irányban fejlődött, A követelményekhez és a lehetőségekhez képest azonban a politikai és világnézeti nevelés színvonala még nem megfelelő; az elmelet nem mindig kapcsolódik a szocializmus építésének mai gyakorlatához. Egyetemi hallgatóink egy részének tudatában nem jelentkezik még együtt a szakember fogalma az új szocialista értelmiség iránt támasztott társa9 ^3