MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963

1963-06-03 147. öe. - 1963_VB 147/16

10 OiiSZAGOS LEVÉLTÁR Feltétlenül akkor érvényesül minden elkövetett cselekmény felszámolása, ha retorzió követi. Nehogy az a hit terjedjen el, hogy lehet kicsit csalni, mert figyelmeztetést sem kapok érte. Ha ugy követeli a büncseleianény, fegyelmi eljárás alá kell utalni ezeket az ügyeket. A vállalatvezetők még a feljelentést sem teszik meg a kisebb bűncselekményekről. A 300 Ft-on felüli sikkasztást jelenteni kell. A rendőrségtől függ, hogy ebből fegyelmi eljárás, társaaalmi birósági eljárás lesz-e. Kevés ügy jut el a rendőrségi vonalig. A rendőrség munkájával kapcsolatban azt kérnék a biróságok, hogy a kisebb ügyekkel is lelkiismeretesen foglalkozzanak. Pl. volt egy bicikli lopás. A rendőrség a bicikli értékét 190 Ft-ban áilapitotta meg, ez igy nem lopás, hanem szabálysértés, mert ha 200 Ft-on felüli összegnek tünteti fel a rendőrség, akkor ez más elbirálás alá esik. Ezzel a rendőrség az ügyet lezárta. Az önkiszolgáló boltokban előfordulnak lopások, 5*60, 18, 11 Ft. Ez önmagában véve nem bűncselekmény. Ha meg tudnák állapitani, hogy mindig ugyanazok polnak, akkor azok ellen el lehetne járni. A lakosság nyugalmát zavarja az ilyen ügye, meg kellene állapitani, hogy hányszor követte el az illető és biróilag is meg kellene büntetni. Aki ilyen összegű dolgokat lop ely az állandó mellékkeresetre akar szert tenni. Ha bebizonyosodik, hogy hónapokon keresztül csinálja, megérdemli, hogy biróság elé kerüljön. VálüLatvezetőkkel való szorosabb kapcsolat, vélemények kicserélése, egységes álláspont kialakitása érdekében fontos lenne egy megbeszélés. A szakszervezetekkel, a Budapesti ö

zakszervezeti Bizottsággal karöltve,szakáganként nagyon eredményes összejövetel lenne. A társadalmi biróságok hatásköre alacsony, nem adhatnak pénz_ birságot, ugyanazt a büntetést adhatják, mint a fegyelmi bi-~ zottságok. /Q