MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963
1963-05-13 146. öe. - 1963_VB 146/70
Az iskola munkájának szinvonalat és hatékonyságát erőteljesen befolyásolják a pedagógusok munka- és életkörülményei. Viszonylag kevés olyan munkaterület van, ahol a munkát végző ember a magja személyiségének teljességével /jellemével, érzelmeivel, erkölcsi arculatával, gondjaival/ oly közvetlenül és sokrétűen nyomná rá bélyegét a munka eredményére, mint az iskolában. I. A pedagógusok munkakörülményei . 1 ./ Az iskolai testületek politikai légköre, mint a pedagógiai munka feltétele. A pedagógusok politikai fejlődése az elmúlt 5-6 esztendőben viszonylag gyorsabb volt, mint értelmiségünk egészének átlagos fejlődési üteme. Az általánosan ható tényezőkön kivül fejlődésüket gyorsitotta az is,hogy alkotó módon és tömegesen kapcsolódhattak be a reform munkálataiba, s hogy az 1957-es, majd 1959-es bérrendezés csökkentette elmaradásukat a hasonló kvalifikációju és felelősségű munkát végzők bérezésétől. A továbbképzés, a nagyfontosságú politikai események testületi vitái, maga a mindennapi nevelőmunka, a szélesedő társadalmi tevékenységük is hozzájárult ahhoz, hogy jelentősen csökkenjen az ellentét az iskola szocialista céljai, és a pedagógusok világnézete között. A testületekben Ssaintón .i 1 . ocnaJ: politikai és pedagógiai kérdésekről. A tantervi viták kritikai légkörében közelebb kerültek egymáshoz az oktatásügy vezetése és az iskolák pedagógusai, Az iskolavezetés is kezd kevésbé hivatalivá, inkább politikai, pedagógiai szemléletűvé válnio Sokszor lehet azonban kritikátlanságot, őszintétlenséget találni a testületekben, amikor egymás gyakorlati munkájáról, pedagógiai fellépéséről kell véleményt nyilvánitani. A szocialista közösségi nevelés és erkölcs általánosan elfogadott s a gyakorlati munkábfji is - bár sok ellentmondással - alkalmazott elveit saját nevelői kollektívájukban még kevésbé valósitják meg. A testületi élet demokratizmusa, melynek lényege a testület szocialista közösséggé kovácsolódása, lassan halad előre. Tapasztalataink szerint a'z utóbbi egy-másfél esztendő óta a pedagógusok fejlődése lelassult. Egyre több jel mutat arra, hogy a reformmunkálatok első szakaszában lelkesen, bizakodón résztvevő pedagógusok a nap mint nap tapasztalható nehézségek láttán kezdik kétségbevonni célkitűzéseink realitását. Csüggesztően hat rájuk az is, hogy a vezetés az iskola mindennapi munkája szempontjából fontos kérdésekben többször bizonytalankodik, magára hagyja őket. A munka közben felmerülő apróbb gondokra viszonylag lassan reagál. Az anyagi helyzetük javulásával kapcsolatban eddig tapasztalt megértést is kezdi felváltani a türelmetlenség, és az elkeseredettség. Ez rossz hatás;.- 1 <on a munkafegyelemre, neheziti az iskolavezetést, és az iskolában működő párt- és szakszervezeti szervek nevelő mun33. *o
