MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963
1963-05-13 146. öe. - 1963_VB 146/71
kaját. Mindez éppen akkor következik be, amikor a reform valóraváltása mindinkább a tömeges iskolai gyakorlattól, a pedagógusok személy szerinti munkájától válik függővé. Az iskolavezetés színvonalának emelésével a politikai, világnézeti, pedagógiai egységen alapuló nevelőközössSgek formálásával az iskolai munka hatásfoka emelésének nagy tartalékait szabadithatjuk még fel. Ehhez azonban az is szükséges, hogy fokozatosan javuljanak a,munka tárgyi- és személyi feltételei, s hogy mielőbb javuljon a pedagógusok anyagi helyzete. 2./ A pedagógiai munka tárgyi feltételeirő l. Az oktatásügyi intézmények munkájának utóbbi években tapasztalt szinvohalemelkedése szinte kizárólag a testületek pedagógiai kulturáltságának, s a vezetés igényesebbé válásának tartalékaiból merített. A munka objektiv feltételei majdnem minden területen rosszabbak lettek, vagy azonos szinten stagnálnak. Az az egyébként elkerülhetetlen, és alapja ban a fejlődést előrehajtó ellentmondás, hogy oktatáspolitikai célkitűzéseink társadalmunk igényeinek gyors'fejlődése következtében mindig előtte járnak a megvalósításukhoz szükséges kielégítő feltételeknek, a gyakorlatban túlzottan elmélyült, szinte állandósította, ós már-már szemléletünkben is normalizáld. •:. célkitűzések és feltételek kedvezőtlenül alakult arányait. Pedig r. feltételeknek a pe d agógiailag kívánatos mértékhez képesti romlása feszitettebbé teszi a p e dagógU3 munkáját és rontja a munka hatékonyságát. Az általános iskolákban 1956-ban egy osztályteremre 1,6 tanulócsoport jutott, ma 1,65. Az osztálylétszámok is emelkedtek. 1957 szeptemberében 31,6 tanuló, az idén 34,4 tanuló jut egy osztályra. A középiskolákban 1957-ben 33, az idén 36 az osztálylétszám-átlag. A gyakorlati foglalkozást szolgáló termek mintegy lo %-a egészségtelen elhelyezésű, s a középiskolák műhelyeiben használt gépek jelentős része érintésvédelmi szempontból kifogásolható. A napköziotthonok zsúfoltsága összefüggésben van azzal, hogy az uj iskolák építésénél a fővárosban is az országosan érvényes normák szerint 8 tanterem után 1, 12-16 tanterem után 2 napközis termet' építenek csak, holott az igény ennél jóval nagyobb. Az iskolák munkájának objektiv feltételei közé kell számítani az iskolavezetés lekötöttségét, intézményük gazdasági ügyeinek intézésében. A középiskoláknál a nyilvántartás bonyolultsága és bürokratikus rendszere, az általános iskoláknál a kerületi gondnokságtól való függés, a felesleges ás drága adminisztrálás vonja el az időt a tartalmi irányító munkától, s teszi célszerűtl.enné sokszor a rendelkezésre álló összegek felhasználását. 3./ A pedagógiai munka szemé lyi f oltételeiről. Mai gondjaink zömét, a munlcííltételeket legsúlyosabban befolyásoló tényezőt munkaerőgazdálkodási gondjaink okozzák. 34. HA
