MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963
1963-06-17 148. öe. - 1963_VB 148/38
ÖRSZA - 6 Az is sok problémát okoz, hogy az intézetek viszonylag kis mennyiségű anyagaira is.vonatkoznak a nagyvállalatokra vonatkozó anyagbeszerzési rendeletek. Az import-anyagok beszerzése egy, ill. másfél éves átfutási idővel történik. A deviza biztositása nehézkes és hosszadalmas. Ezek jelentős kihatással vannak a témák átfutási idejére. Emlitést igényel, hogy a kutatóintézetekben általában szükségesnek tartott és nemzetközileg elfogadott 15-20 m l /fő alapterülettel szemben még 5 m 2 /fő oincs biztositva. Az.egy kutatóia jutó állóeszköz állomány pedig a világátlaghoz képest kb. 1/3 szinten mozog. 2./ A k utatómunka ko oráinálása. Jellemző, hogy. az intézetek és az iparvállalatok_kö z ötti_ kapcsolato k igen változóak. Kedvező esetben a kapcsolatok kialakításakor - a kutatási szerződés alapján - a vállalat, a kutatás periódusában témafelelőst jelöl ki, aki.az intézeti kutatócsoporttal a -tárnát illetően kapcsolatot tart fenn.- Egyes vállalatok fejlesztési részlegei nem képesek a téma fogadására vagy egyáltalán nincs ilyen szervezetük. Általában megállapítható, hogy a vállalatok fejlesztési részlegeinek kapacitása nem elegendő ahhoz, hogy a kutatóintézetek eredményeit megfelelő színvonalon vegyék át. Ennek két oka van: - a fejlesztési részlegekre vonatkozó rendelet nem rögziti az együttműködés alapelveit, nem határolja el a feladatokat és az egymáshoz kapcsolódó munkafázisokat; - az iparvállalatok fejlesztési részlegeinek létszáma éé egyéb terve nincsen elkülönitve a vállalati egyéb tervektől. Emiatt a vállalatok az intézetet meghosszabbított "rajzasztalnak", ill. !! munkapadnak í5 tekintik. A kutatóintézetek egyes feladatok megoldását pedig az iparvállalatokra akarják kényszeríteni. Az ipari kutatóint ezretek egymás közötti kapcsolata általában nagyon eltérő. Az egyes.komplex témák esetében szoros kutatási együttműködésre volna szükség. Jelenleg a.kutatási együttműködés főként a kutatók személyes kapcsolataira épül. Emlitést érdemel, hogy egyes kutatóin^
