MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963
1963-06-17 148. öe. - 1963_VB 148/39
.OKS^ÍGOS LEVÉLTÁR - 7 tézetek bizonyos féltékenységgel nézik egymás munkáját. Hasznos eredményeket, technológiai fogásokat, a szerződő ipari üzemek szakembereinek kell szinte titokban ,: átcsempészni" az egyik, intézetből a másik intézetbe, ha ezt a munka sürgőssége ugy kivanja. Előfordult, hogy éles harc alakult ki a kutatás egyes területein, ahol a személyes érdekek hajszolása, az erők szétforgácsolása máris több évvel vetette vissza a ^fejlődést. A fenti okok és a koordináció hiánya miatt az ipari kutatóintézetekben párhuzamos kutatás v is zonylag sok h e lyen találha tó. Az ipari kutatás, az ipari kutatóintézetek operativ irányitását, a minisztériumi igazgatóságok végzik. Az Országos Tervhiva'telnak a kutatás koordinálására és irányitására egységes szervezete nincs. A Tudományos Pelsőok* tatási Tanács irányitása és koordinálása csak a távlati kutatási terveken keresztül érvényesül. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a kutatás központi operativ irányitásat és koordinálását nem végzi. ' Nincsen tehát olyan szerv,, mely a soron következő 5 év távlatában igen fontos kutatási feladatok megvalósítását a kutatóintézetek között központilag irányitsa és koordinálja. A kutatóintézetek nemzetközi kapcsolatai a hasonló társintézetekkel, nem tekinthetők kielégitőneé, bár az utóbbi években sokat fejlődtek. /Elsősorban a baráti országok intézeteivel/ A kutatás profilirozása nemzetközi méretekben általában még nem történt meg. Egyes helyeken most van folyamatban. Ezért KGST vonatkozásban még igen sok területen folyik párhuzamos kutatás. A nemzetközi együttműködés során viszonylag kevés témát dolgoztak ki és zártak le. A kutatással kapesolatos nemzetközi együttműködés fő területei, a dokumentáció-csere, tanulmányutak, szakértő-csere, KGST állandó bizottságaiban való részvétel. Egyes területeken már létrehoztak kutatási . munkaközösségeket, azonban a tudósok, kutatók személyes kapcsolata és információcseréje intézetenként más-más mértékű. Az információcsere lehetősége elvileg megvan, a gyakorlati lebonyolitás formáit most keresik, A személyes kapcsolatok a nemzetközi konferenciákon, valamint levelezések atján valósulnak meg, i 1$
