MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1962
1962-03-05 121. öe. - 1962_VB 121/52
51 ORSZÁGOSUK _ 6 _ I A szocialista világrendszer - gazdasági és katonai erőfölényére való utalással egyesek helyesnek tartanák, ha a szocialista tábor háború utján számolná fel a kapitalizmust. Ezek az elvtársak a hábo r út elkerülhetetlennek tekintik. Attól tartanak, hogy a kapitalista országok behozzák azt a. katonai fölényt, amely jelenleg a mi oldalunkon áll. / lényegében eljutnak a kinai elvtársak álláspontjához./ ' Ezekben a nézetekben benne lappang az, hogy a szocializmust minden áldozat, még a háború árán is uralkodóvá kell tenni az egész világon. Azzal nem számolnak, .hogy ejry harmadik világháború milyen borzalmas pusztitást okozna. Az igazságos háború marxista-leninista fogalmának megnemértésébőljis.tanúságot tesznek és az "erősebb" elvé . nek érvényesítését mint háborús jogot fogják fel. Ezenkivül megbújik e mögött a nézet mögött a t! forradalom exportja " is, amely nem veszi komolyan a marxizmus-leninizmusnak azt a tanitását, hogy a • népeknek maguknak kell a saját felszabadulásukat kivivni. Ebből, következik, hogy egyesek a békés egymásmellett élést taktikai kérdésnek tekintik. Nem látják, hogy korunk f/ő kérdése a háború és béke kérdése, hogy a háborús erők aktivizálódása ellenére a világháború elhárításának feladata megoldható, mivel az erőviszonyok a béketábor javára tolódnak el. A békés egymásmellett élés -és erre az anyag tárgyalása során még sokszor vissza kell térni - a nemzetközi osztályharc , amelynek tartalma a gazdasági verseny, az ideológiai és politikai küzdelem,.s a háborúnak mint a vitás kérdések megoldási módjának elvetése. Ezzel homlokegyenest ellenkező revizionista nézetek is felszínre kerültek. Nem egyedi jelenség, volt, az olyan következtetés, hogy idepló••••• giai téren se folytassunk osztályharcot, mert az a nem zetközi hel yzetet élezi - " mindegy nekünk, csak béke legyen" - mondják. A gyarmati rendszer összeomlása és a függetlenségüket elért országok továbbfejlődésének kérdése is vitatott probléma volt.. Az a tény, hogy a felszabadult országok többsége politikailag függetlenné vált - bár nem szekadt ki á kapitalista világgazdaságból - erősen foglalkoztatja az elvtársakat. A nemzeti burzsoáziának kettős arculata, továbbá a belső osztályérdekek összeütközése ezekben az országokban neheziti ./. *
