MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1961
1961-09-04 108. öe. - 1961_VB 108/7
1 3 OUSZÁGOS LKVÉLTÁSt A nők helyzetéről. A tervezőintézetben dolgozó nők nagyrésze adminisztratív beosztásban dolgozik. A rábizott munkát megfelelően végzik, becsülik is őket. Szakmai téren főleg a mérnök és technikusi végzettségű nők vannak elnyomva, nincsenek képességeiknek megfelelő beosztásban. Ezek száma nagyon alacsony. A politikai munka nem eléggé differenciált a nők között, csak általános problémákról beszélnek. Hozzászólásokt Szekér elvtárs: Nagyon helyes és aktuális ennek a jelentésnek napirendre tűzése. Meg kell vizsgálni elsősorban, hogy a tervező intézetek milyen helyet foglalnak el a népgazdaságban. A Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban a tervező intézetek a gazdasági vezetés és irányitás jobbkezeként szerepelnek. Rajtuk keresztül történik a nemzeti jövedelem realizálása és felhasználása. A tőkés országokban ez másképpen néz ki, ott a kereskedelmi szervek vannak jobboldalon, s baloldalon a tervezők. Nálunk pl. egy-egy komplex tervező intézetben 500-I000 fő is dolgozik, itt vannak összegyűjtve nagyszerű tervező emberek. A tőkés világban egy-egy §őkés nem rendelkezik ilyen nagy apparátussal, szűkebb szakmai intézetekre van utalva. El kell mondani azt, hogy műszaki embereink nagyrésze a szocialista tábor eredményeit ismeri, erre támaszkodik is, de kevésbé ismerősek a tőkés országokban. A KGST. tagállamai állandó bizottságaikon keresztül szélesitik ezt a munkát. 8-I0 szekció működik, s itt vállalati, minisztériumi emberek vannak, 'i'örekedni kell arra, hogy a tervezők minél szélesebb látókörre], rendelkezzenek, s tőkés országokban lévő eredményeket is fehasználják. A tervezőintézetekben dolgozó embereket fokozottabban be kell vonni az 5-2o éves távlati tervek készitésébe. Erre már történtek intézkedések, pl. a vegyipar fejlesztésének kidolgozásába bevonták a 5oo legjobb szakembert. Fontos a műszaki tanácsok működése, ahol megbeszélik a problémákat, s javaslatokat készítenek. Ezzel elérik, hogy a tervek megszületésük pillanatában már reálisak lesznek. Legfontosabb talán a tervezőintézetek munkájában, hogy olcsó és jó tervek készüljenek. Lehetővé kell tenni, hogy a tervező szakemberek eljussanak külföldi országokba, nyugatra is, s s tervek készítésénél felhasználják a tapasztalatokat. Nem volna szabad megengedni senkinek, hogy olyan létesítmény tervezését végezze, amit a valóságban még sohasem látott. Pl. a Barcikai kombinátnál kompresszort terveztek olyan tervezők, akik még életükben nem láttak hasonlót, össze is tört. Meg kell javitani a generál tervezést. Ez alatt azt értjük, hogy pl. egy lakótelepet ugy kell megtervezni, hogy figyelembeveszik a következő évtizedek fejlődését is. Ne legyen pl. akadály egy ház, egy később megépitendő főútvonalnak stb. Sok helyen olyan helyre épitettek gyárakat, üzemeket, ahol el volt vágva az a fejlesztéshez, pl. hegyek közé ékelték be.