MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1960

1960-06-27 79. öe. - 1960_VB 79/55

SS * T H! ORSZÁGO* LTVÍLTÁK • A ke

rületi pártbi_zpjttságp2!:kal _a k

apc

solat egy-két kivéteJLtjjl^ eltekifitve jónak mondható, igénylik s

egitaéaüJcet

j ürobléBrófrkal r

endszeresein m

eg

keresik. Az. igazgatók többségükben egyéni munkájukkal is s&gitik a kerületi pártbizottságok munkáját, részint mint a kerületi pártbizottságok tagjai, vagy mint a kerületi pártbizottságok különböző osztályainait társadalmi,munkatársai. Néhány vállalatnál fellelhetők a,kapcsolatok terén ellentétek, melyet az igazgatók egyoldalú gazdasági szemlélete, a pártszervezet szempontjainak figyelmen kivül hagyása okoz. Szén igazgatók elsősorbmi "gazdasági vezetőnek tartják magukat"és csak másoásorban kommunistának. Ezt fokozza a minisztériumtól való függőség érzete is. Vannak igazgatók akik előtt csak akkor van tekintélye az üzemi pártA szervezetnek, ha az üzemi pártvezetés konkrétan ségit egyes üzemi gondok megoldásában, /pld

#

kooperáció

s anyagbeszerzés, stb./ Az elvl-politikai segiteéget nom értékelik kellőképpen, azt le is becsülik, Több igazgató társadalmi munkával való lekötöttsége túlzott* 5z erejük szétforgácsolását eredményezi, vagy esetleg egészségi állapotuk rovására megy. Ez a helyzet felülvizsgálásra is,szorul, 2

•/ ^.szakszervezet

i bizot

tságokkal általában flőn

ák montthaté az ég&Üttmü

kődés

. Azonban ac igazgatóknál bizonyos türelmetlenség is megmutatkozik a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenységével és a szociális és kulturális anyagi kívánságokkal szemben. Ezt hom menti ^ az sem, hogy több esetben a szakszerv ezetek részéről túlzott az igény e téren. Igazgatóink nagyobbik része csak a népgazdasági érdekeket tartja szemelőtt és háttérbe szorul a munkás érdekvédelem az üzemi vagy népgazdasági érdekek mögött, /pl, a túlórák esctében,/m 3»/ Az üzemi demokráci

a további fejlesztése elengedhetetlen feladat kell hogy legyen a dolgozók kezdeményező készséEénBk_Jtovábbi^cifroj

ráako

zása é

rdek

ében. Az üzemi demokrácia olyan formái, mint az üzemi tanácsok, a termelési tanácskozások azok, melyek keretében meg kell teremten 1 annak lehetőségét, hogy a széles munkástömegek résztvehessenek és javaslataikkal segítsék areális tervek kialakítását, • a,/ Az üzemi tanácsok szerepének, jövőjének kérdésében a VII, Kongresszuson elhangzottak kedvező hatással voltak és utána több tartalommal telt meg munkájuk. Az igazgatók jobban támaszkodnak rájuk, azonban ez a kapcsolat nem v ált még rendszeressé.