MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1958

1958-10-20 36. öe. - 1958_VB 36/23

Budapesti Pártbizottság Készült: 3o példányban ^ Fegyelmi Bizottsága ' f JjJ^ Jelentés A Budapesti Pártbizottság Fegyelmi Bizottságának munkajárói. Az MSZMP. I.B-nak 1957. áprilisi határozata alapján mint a budapesti, mint a kerületi Fegyelmi Bizottságok 1957. április-májusában alakultak meg. Ebben az időben már mindenütt nagy tömegben halmozódtak fel elintézetlen ügyek, sok bejelentés érkezett a párttagok ellenforradalom alatti és utáni magatartására vonatkozólag, a nagy kerületekben pedig százával gyűltek össze az átigazolások elutasitása miatti fellebbezések. lének'hiányosságai. A kerületek a volt MDP. tagok átigazolásánál sok esetben nem az 1956. novemberi párthatározatnak az átigazolásra vonatkozólag meghatározott feltételeiből indultak ki, hanem az átigazolásokat általános tagfelülvizsgálatnak tekintették, az átigazolási ügyeket párttisztogatás módjára kezelték. Az egyes Fegyelmi Bizottságok összetétele sem felelt meg legtöbb esetben a Szervezeti Szabályzatnak, a Fegyelmi Bizottságok tagjai gyakran nem a kerületi Pártbizottságok választott tagjaiból tevődtek össze és nagy számban kerültek be ezekben olyan elvtársak, akik régebben fegyelmi ügyekkel nem foglalkoztak, ezen a munkaterületen tapasztalattal alig rendelkeztek. I. A kerületek fegyelmi munkája; néhány fontos elvi kérdés az alsóbb pártszervezetek es a kerületi PB-ok fegyelmi munkájának tükrében. A párt tekintélyének megszilárditása érdekében elengedhetetlen: a./ hogy a pártdemokrácia ós a demokratikus centralizmus követelményeit a fegyelmi munka területén*is tiszteieben tartsuk, b./ a fegyelmi büntetések nevelő hatása, a párttagokra gyakorolt meggyőző ereje, ez pedig nagymértékben függ attól is, hogy a fegyelmi határozatok a tények alapos kivizsgálása, az érintett személyek munkájának és magatartásának sokoldalú értékelése alapján szülessenek meg, ezt kivánja m^g a párttagság és a tömegek igazságérzete is. Pártszervezeteink azonban fegyelmi határozataikban gyakran szem elől tévesztették a pártdemokrácia tiszteieben tartásának és a tények alapos kivizsgálásának jelentőségét. Ez többek között az alábbiakban nyilatkozott meg: 1./ Pártszervezeteink az ellenforradalom leverését közvetlenül követő időszakban - sok esetben azonban sajnos még azután is - az érintett párttagoknak a taggyűlésre való meghívása, vagy meghallgatása nélkül hozták meg kizárási /átigazolást megtagadó/ határozataikat. /Pl: a Csepeli Vasműben, stb./ .A OR9ZÁ0O6 LPVélTita 13