MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1958

1958-10-20 36. öe. - 1958_VB 36/24

- 2 Nem ritkán a vezetőség maguk határozatak és pedig ugy, hogy a taggyűlés elé sem terjesztették, ott nem is ismertették az any got. A kerületek viszont - megváltoztatva az alapszervek határozatait - oly módon hoztak átigazolást megtagadó határozatokat, hogy az érintett párttagot meg sem hallgatták, vagy pedig ha meg is hallgatták, ügyét távollétében tárgyalták. /Gyakran előfordult, különösen gazdasági vezetők esetében, hogy a vezetőség felszólította őket arra, hogy kérjék átigazolásukat, a taggyűlésre viszont elutasitó javaslatot • vittek,/ A párttagságnak a Szervezeti Szabályzatban lerögzitett jogait sértő eljárás mellett visszatérő jelenség volt a demokratikus centralizmus elvének megsértése is az alsóbb pártszervek részéről. Több izben fordult elő, hogy a kerületek, vagy az alapszerv nem hajtotta végre a Budapesti Párt- Végrehajtóbizottság fegyelmi ügyekben hozott határozatát, mert azzal "nem ért egyet." /Ganz Hajó, Főkapitányság, XX., PB. stb./ 2./ A párt törvényességének az 1. pontban körvonalazott megsértése megkönnyítette pártszervezeteinknek, hogy sok esetben nem a tények alapos kivizsgálása, hanem feltételezések, néha megalapozatlan bemondások, rágalmak alapján hozták meg az átigazolást megtagadó határozataikat. Munkánk során többször tapasztaltuk, hogy az alsébb pártszervek konkrét indokolás helyett megelégedtek olyan általános jellegű megállapitásokkal, mint pl; "személye nem erősiti a pártot", vagy "későn jelentkezett, csak március áprilisban adta be felvételi kérelmét". /Ilyen elutasitási indok - bár kisebb mértékben - még a január- februárban jelentkezetteknél is előfordult./ Emiatt, különösen az egyszerű munkások nagy számban maradtak ki a pártbél, mert olyan mértéket alkalmaztak, ami elriasztotta őket. 3./ Elég gyakori jelenség az is, hogy a fegyelmi eljárásoknál egy-egy párttag ügyét nagyon egyoldalúan birálták el. Teljesen figyelmen kivül hagyták az érintett elvtárs hosszú évek folyamán végzett pártmunkáját, valamint a szocializmus épitésében folytatott pozitív tevékenységét és kizár-lag az ellenforradalom idején, vagy közvetlenül utánna elkövetett - rendszerint felnagyított - hibái szolgáltak a fegyelmi határozat alapjául. Nem kis számban fordult elő, hogy olyan párttagok átigazolását utasították el, akiknek a múltban sohasem volt sem párt, sem hivatali fegyelmijük, de az ellenforradalom alatti magatartásukban sem merültek fel különösen kifogásolható dolgok, az illető elvtársat nem terhelték olyan cselekedetek, amelyek az átigazolás megtagadását indokolttá tették. . / . o»szAaos i.evÉtrt« •