MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1989

1989-09-23 9. öe. - 1989_PE 9-II/111

- 4 ciógazdálkodást, mint az információs társadalom "nulladik" egységét, s vele egy információtengelyű társadalmi gazdaság szerkezetét vázolja fel: Meggyőződésem szerint a válságból kiemelkedéshez radikális fordulatot kell végrehajtani értékrendünkben, s központba kell helyeznünk a természeti kincseket és az emberi tőkét valódi értéke szerint megbecsülő információgazdálkodást. Ebben a marxi eszmeiség és a magyar örökség egymást erősítő összhangban van. Marx így írt 1856-ban: "Az úgynevezett 1848-as forradalmak csak gyönge epizódok voltak, kicsiny törések és repedések az európai társadalom száraz kérgén. Mégis megmutatták, mit rejt a mélység...". A mélyben a termelőerők fejlődése, a technikai forradalom az előrehajtó erő. "A gőz, a villamosság és a fonógép Barbks, Raspail és Blanqui polgártársaknál is sokkal veszedelmesebb forradalmárok voltak." Engels 1845-ben e felismeréssel vezeti be "A munkásosztály helyzete Angliában" című alapvető művét: "Az angol munkásosztály története a XVIII. század második felében, a gőzgép és a gyapotfeldolgozó gépek feltalálásával kezdődik. Ezek a találmányok indították meg, mint tudjuk, az ipari forradalmat, azt a forradalmat, amely egyszersmind az egész polgári társadalmat átalakította, s amelynek világtörténelmi jelentőségét csak most kezdik felismerni... Az ipari forradalomnak ugyanaz a jelentősége Angliában, mint a politikai forradalomnak Franciaországban és a filozófiai forradalomnak Németországban." /AA