MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1989

1989-09-23 9. öe. - 1989_PE 9-II/112

- 5 Kerek száz év múlva, 1945-ben az új ipari forradalomról adtak hírt a tudomány és technika emberei. A gőzgéptől az atomreaktorig, a vasúttól a repülőig, rakétáig, a gyapotfeldolgozó gépektől az információfeldolgozó automatákig jutott a technikai haladás. Az új ipari forradalom s kivált az információs forradalom feltartóztathatatlanul kibontakozó világfolyamatának kezdeményezői között az élen olyan embereket találunk, akik magyar iskolában szerezték tudásuk és emberségük alapjait. Elég Bay Zoltán, Gábor Dénes, Kármán Tódor, Neumann János, Szilárd Leó, Wigner Jenő nevét említeni. Kerek száz évvel Marx mellbevágó figyelemfelhívása után, hogy a fonógép nagyobb forradalmár, mint Blanqui, 1956-ban forradalmi fordulat történt a fejlett világban. John Naisbitt (1982-ben) ebben összegezi e fordulat lényegét, a megatrendet: "Az 1956-os és 1957-es évek fordulópontot jelöltek, az ipari korszak végét.". Ekkor történt a "kopernikuszi fordulat" az ipari társadalomtól az információs társadalomhoz. "Az információs társadalom 1956-ban és 1957-ben vette kezdetét." Volt, aki Amerikában már a kezdet kezdetén felismerte a világtörténeti korszakváltást. Eisenhower kiemelkedő tudományos tanácsadója, az informatikai forradalom vezető teoretikusa, Lukács György iskolatársa - margittai Neumann János volt ez a személy! 1956-ban jelent meg Neumannak - legutolsó az életében kinyomtatott - azon írása, amelyben a legújabb tudományos-technikai fejlődésnek a közgazdaságra és a gazdaságtanra tett hatását elemzi. A fejlődés kulcsterületeként az információk szerzése, közlése, feldolgozása és felhasználása, a döntéshozatal forradalmasadását emelte ki. A vele egy iskolába tartozó tudósok ugyanekkor ugyanerre jutottak Budapesten! 1956 tavaszán a Magyar Tudományos Akadémia Nagygyűlésén a mérnöki forradalom kiemelkedő alakja, a Tanácsköztársaság szocialista népbiztosa, Hevesi Gyula kapta a központi előadás tartásának megtisztelő szerepét. Tíz évet töltött Sztálin börtöneiben, majd száműzetésben. 1956-ban töretlen /AZ.