MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1989

1989-09-23 9. öe. - 1989_PE 9-I/21

- 20 Ha egyszerre megjeleneik száz további hozzászólási jegy, akkor az elnökök és az Ügyrendi Bizottság megpróbál dönteni. Alapvetően azt a metódust alakítottuk ki, hogy a témákat és a küldöttcsoportok nagyságát is figyelembevéve kellene sorrendezni a hozzászólásokat. Abban az esetben, ha ez lehetetlennek tűnik, akkor küldött-csoportvezetői értekezletet tartunk. Ezt jelenti az itt leírt javaslat. Nem lehet modellezni a folyamatot, mert nem tudjuk egyenlőre, hogy kb. hány hozzászólási jegy érkezik be egyszerre. Egyébként az elnök fogja kérni, hogy érkezzenek be az első szünetik a lehetőség szerint azok a hozzászólási jegyek, akik ezt már eldöntötték. Tehát én most megengedtem magamnak azt a luxust, hogy az itt leírt javaslat mellett érveljek, ezt javaslom első szavazásra. Azóta átgondoltam mégegyszer a dolgot, ha nem kap többséget, akkor további szavazásra feltenném azt, hogy az első fejezete elfogadható-e, ezt javaslom az elnöknek második menetben feltenni szavazásra. Ha az elfogadható, akkor harmadik menetben a további hozzászólások rendjére fel kell tenni a sorsolást, illetve a beérkezés-sorrendet. Az elnöki döntést már nem, mert azt akkor első esetben adott esetben elvetettük, majd a levezető elnök meg fogja kérdezni, hogy az ilyen típusú szavazásra tevés elfogadható-e az elvtársaknak. Tehát mégegyszer, először az eredeti javaslat, utána, ha nem nyert elfogadást, de csak akkor, eredeti javaslat és ellen szavazat. Ha nem nyert elfogadást - jó akkor majd ezt az elnökkel lehet tisztázni - ha nem nyert elfogadást, akkor az első bekezdését ismét meg kellene próbálni, tehát, hogy minden küldöttcsoport kapjon egy lehetőséget, mert ebben én konszenzust érzek a teremben, és a második lehetőséget kell föltenni. További észrevételek Budapesti Pártbizottság küldötteivel kapcsolatban hát itt érvek, ellenérvek hangzottak el, én nem kívánok ezekre reagálni, én azt javaslom, hogy most már ne próbáljuk ez ügyben meggyőzni egymást, szerintem mindenkinek kialakult álláspontja van. Itt először arról kell dönteni, hogy küldötti joggal részt vehetnek-e adott esetben a pártértekezleten. Itt mos megint lehet, hogy valaki azt mondja, hogy baj van, mert ugye alternatív javaslat érkezett arra nézve, hogy ha tanácskozási joggal maradnak itt, akkor a harmadik napirendnél bennmaradhatnak-e az elvtársak. Én azt említeném meg, hogy ennek van egy olyan veszélye, hogyha véletlen elfogaldjuk azt, hogy a harmadik napirendnél azok, akik jelöltek, bejöhessenek, akkor azonnal jelölteti magát mindenki a Budapesti Pártbizottság tagjai közül, ha bennt akar lenni a harmadik napirendnél . Ez nem kizárható lehetőség. Minden törvényt, márpedig az ügyrend törvény, aszerint kell mérni, hogy milyen visszaélések vagy nehezítések vannak, IA