MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/330

A lakosság fogyasztása, áruellátása A lakosság jövedelem-felhasználásában némileg nőtt a pénzmegtakarítás és a lakásépítésre fordított hányad, és mérséklődött a fogyasztásra jutó rész. így a lakosság egy főre jutó fogyasztása az utóbbi négy évben megközelítően 6%-kal növekedett. (A hatodik ötéves terv a fogyasztás 7-9%-os emelkedésével számolt.) Az élelmiszer-fogyasztás az összes fogyasztást megközelítő mértékben emelkedett. Szerkezete korszerűbbé vált, növekedett a hús, a tej és tejtermékek, illetve kismértékben a gyümölcs fogyasztása, ugyanakkor csökkent a lisztből készült áruké. Továbbra is magas - nem csökken - a zsiradékok fogyasztása. Az egy lakosra jutó hús- és halfogyasztás az 1980. évi 74 kg-ról 1984-ig 78 kg-ra, a tej- és tejtermékfogyasztás pedig 166 kg-ról 185 kg-ra emelkedett. Az élvezeti cikkek fogyasztása - a korábbi tendenciától eltérően - az átlagosnál jóval kisebb mértékben nőtt. A ruházati cikkek vásárlása kissé mérséklődött, aránya az összes fogyasztáson belül csökkent. A fűtőanyagok és a háztartási energiafelhasználás korábbi gyors növekedése mérséklődött. A személygépkocsi-vásárlásokat az importlehetőségek korlátozták. A lakosság tulajdonában levő személygépkocsik száma 1984 végén 34%-kal volt több, mint 1980-ban. A többi tartós fogyasztási cikk egy főre jutó vásárlása az utóbbi négy év alatt 17%-kal emelkedett. A legtöbb háztartás ma már a tartós fogyasztási javak széles körével rendelkezik. A magasabb fogyasztói igényeket kielégítő készülékek elterjedése folytatódott, a színes televízió, az automata mosógép, a mélyhűtő és egyes híradástechnikai készülékek vásárlása dinamikusan emelkedik, de a kereslet még mindig meghaladja a kínálatot, egyes termékekből átmeneti hiány tapasztalható. A TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKKEK SZÁZ HÁZTARTÁSRA JUTÓ ÁLLOMÁNYA 1980 1984 végén végén Hűtőszekrény 87 101 Mosógép 91 96 Porszívó 76 84 Személygépkocsi 26 34 Rádió 142 157 Televízió 99 108 A lakossági vásárlóerő és a fogyasztói árualapok egyensúlyát - a nehezebb külgazdasági feltételek ellenére - alapvetően sikerült megőrizni. A növekvő fogyasztói igények és a differenciálódó kereslet kielégítése azonban csak részben valósult meg. Törekvéseink ellenére még mindig kevés az olcsóbb termék. Az élelmiszer-ellátás zavartalan, magas színvonalú volt, az áruválaszték bővült, korszerűsödött. Az iparcikkellátás színvonala azonban évenként és árucsoportonként változott. Tovább korszerűsödött, bővült á kereskedelem, a vendéglátás és a közétkeztetés hálózata. Az új üzemelési formák általában javították a vásárlási körülményeket, emelték a szolgáltatások színvonalát. 2. ÉLETKÖRÜLMÉNYEK Lakásépítés, lakásgazdálkodás Az utóbbi négy évben a XII. kongresszus határozatában és az ötéves népgazdasági tervben elfogadott célokkal összhangban 297 ezer lakás épült. Emellett az 1981-1984. években több mint 100 ezer tanácsi kezelésben levő lakást felújítottak, közel 90 ezer lakást korszerűsítettek. A lakásellátás javult. 1985 elején a lakások száma elérte a 3,8 milliót. A 100 lakásra jutó lakosok száma az 1980. évi 302-ről 278-ra, a 100 szobára jutó lakosok száma pedig 152-ről 135-re csökkent. Mérséklődött a kielégítetlen lakásigény, bár Budapesten és egyes nagyvárosokban még mindig számottevő, és az egyik legnagyobb szociális probléma. Javult a lakások minősége, felszereltsége. Az utóbbi négy évben épített minden 100 lakás közül mindössze 5 egyszobás, ugyanakkor 50 három- vagy több szobás. Ennek következtében a lakásállomány összetétele fokozatosan a több lakószobás lakások irányába tolódott el. Jelenleg a lakások fele kétszobás, több mint egynegyede pedig három- vagy több szobás. Az utóbbi években épített lakások átlagos alapterülete nőtt, 1984-ben elérte a 78 m

2-t. Az állami erőből épített lakások átlagos alapterülete 54 m

2 maradt, 48 llo