MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/331

a magánépítéssel megvalósult lakásoké viszont 76 m

2ről 82 m

2-re nőtt. Kedvezőtlen viszont, hogy a lakásépítés költségei növekedtek. Az utóbbi négy évben az 1 m

2-re jutó nettó építési költség - a megépült lakások összességét tekintve - másfélszeresére emelkedett. Az utóbbi években megváltoztak a lakáshoz jutás és a lakásfenntartás pénzügyi feltételei. A költségvetésből finanszírozott állami lakásépítés mennyisége csökkent (1980-ban 30 ezer, 1984-ben 10 ezer). Előtérbe került a személyi tulajdonú lakásépítés (1980-ban az összes megépült lakás 65%-a, 1984-ben 86%-a személyi tulajdonú). Ennek ösztönzésére és támogatására nőttek a kedvezményes kamatfeltételekkel, hosszú lejáratra igénybe vehető hitelek, bővült a szociálpolitikai támogatásban részesíthetők köre. Az állami lakásépítés csökkenése általában rontotta a szociális szempontból hátrányosabb helyzetben levő családok lakáshoz jutási esélyeit. Az ezzel járó gondokat valamelyest enyhítette, hogy a fiatal házasokat és a többgyermekes családokat előnyben részesítették a lakáselosztásnál. A lakásállomány összetétele (százalék) 1980 1984 1 szobás 2 szobás 3 és több szobás 24,0 97,4 to in villannyal vízvezetékkel mosdóhelyiséggel ellátott lakások aránya A lakásgazdálkodási rendszer korszerűsítése révén nőtt a lakásállomány kihasználtsága és a szervezett lakáscserék száma. 1980 óta mintegy 120 ezer család szervezett csere útján jutott számára megfelelőbb lakáshoz. A lépcsőzetes lakáshoz jutás feltételeinek megteremtésében, valamint a lakáscserék intézményes segítésében még csak kezdeti lépések történtek. A meglevő lakásvagyon megóvását, korszerűsítését, használati értékének növelését szolgáló anyagi erőforrások nőttek, és a műszaki-szervezési feltételek javultak. Az előirányzott lakásfelújítások, korszerűsítések megvalósultak és az ösztönző pénzügyi intézkedések hatására nőtt a lakosság kezdeményezésére elvégzett korszerűsítések száma is. Az ingatlankezelő szervezetek fejlesztése megkezdődött. A lakásszövetkezetek 250 ezer lakás karbantartásáról gondoskodnak. Az állami lakásépítés mérséklődésével, a személyi tulajdonú lakások építésének növekedésével a modern, iparszerű technológiák alkalmazása visszaszorult, és ismét előtérbe kerültek a hagyományos építési módok. A közcsatorna-hálózatba, a gázellátásba bekapcsolt háztartások száma az utóbbi négy évben 18, illetve 20%-kal, a távfűtésbe bekapcsolt lakások száma pedig csaknem 120 ezerrel nőtt. A lakosság részére végzett szolgáltatások A lakosság részére végzett javító, karbantartó és személyi szolgáltatások teljesítménye 1980 és 1984 között 19%-kal, a korábbi időszaknál mérsékeltebben, azonban a lakosság összes fogyasztását meghaladóan nőtt. A jövedelmek lassúbb növekedésének, illetve a szolgáltatási díjak emelkedésének hatására a szolgáltatások iránti kereslet differenciáltan alakult. A lakosság a kevésbé fontosnak ítélt szolgáltatások kielégítését elhalasztotta, illetőleg az olcsóbb szolgáltatási megoldásokat helyezte előtérbe. Ennek folytán az igények kielégítésében nőtt a kontármunka aránya, illetve a szolgáltatásokat háztartáson belül végzik el. Csökkent - többek között - a mosás, a vegytisztítás, a lábbelijavítás igénybevétele, a ruházati termékek méretre történő készítése, a fodrászat, kisebb mértékben nőtt a motorizációs szolgáltatások és nagyobb - az átlagot meghaladó - mértékben a háztartási gépekkel kapcsolatos, a lakáskarbantartási, a kereskedelmi szolgáltatások, valamint a teherszállítás mennyisége. A lakosság részére a szolgáltatások 41 %-át a szocialista szektor, 59 %-át a magánkisipar végezte 198449 ZlA