MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/236

dasági terveink megalapozásában, külgazdasági stratégiánkban meghatározó szerepe van KGST-tagságunknak, a szocialista gazdasági integrációban való aktív részvételünknek. Teljes külkereskedelmünknek felét a KGST-országokkal bonyolítjuk le. Aktívan részt veszünk az 1984. évi felső szintű KGST-értekezlet határozatainak valóra váltásában, amelyek megfelelő alapot teremtenek a tagállamok gazdasági fejlődésének hatékonyabb összehangolására. Az energia- és nyersanyagszükségletek biztosítása, a műszaki-tudományos együttműködés elmélyítése, a gazdaságpolitikai konzultációk rendszeressé tétele, az együttműködés közgazdasági eszközeinek fejlesztése ösztönzőleg hat az egyes szocialista országok gyorsabb ütemű, intenzívebb gazdasági fejlődésére, erősíti a szocialista közösség világgazdasági pozícióit, és segíti a szocialista országoknak a nemzetközi munkamegosztásba való fokozottabb bekapcsolódását. Mindez növeli a már alkalmazott és bevált együttműködési formák és módszerek hatékonyabb hasznosításának és további korszerűsítésének jelentőségét. Legfontosabb, meghatározó jelentőségű gazdasági partnerünk a Szovjetunió, vele bonyolítjuk le külkereskedelmi forgalmunknak csaknem harmadát. Elsősorban a Szovjetunióból szerezzük be a népgazdaság technikai-műszaki megújítását szolgáló gépeket, berendezéseket, valamint a gazdaság működéséhez nélkülözhetetlen energiahordozókat, nyers- és alapanyagokat, ugyanakkor a Szovjetunió termékeink legnagyobb felvevő piaca. A jövőben arra törekszünk, hogy a gyártásszakosítás, mindenekelőtt a termelési kooperáció fejlesztésének lehetőségeit kihasználva tovább bővítsük, még hatékonyabbá tegyük a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal folytatott együttműködést. Bővíteni kívánjuk a technikai haladást gyorsító, a magas műszaki színvonalú termékek előállítását és cseréjét segítő műszaki-tudományos együttműködést. Előmozdítjuk a vállalatok, termelő egységek, a tudományos kutató és fejlesztő intézetek közvetlen kapcsolatait. A fejlett tőkés országokkal az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján kívánjuk bővíteni kapcsolatainkat. A külkereskedelmi áruforgalom növelésén túl szélesíteni igyekszünk a termelési, pénzügyi és műszaki-tudományos kapcsolatokat is. A fejlődő országokkal az áruforgalom növelése mellett a termelési együttműködés fejlesztésére törekszünk. Kapcsolataink erősítését szolgálhatja az is, hogy segítséget nyújtunk műszaki-tudományos fejlődésükhöz, szakembereik képzéséhez. A népgazdaság fejlesztésének fontos eszköze a gazdaságirányítási rendszer. Az 1968-ban bevezetett gazdasági reform erősítette szocialista rendszerünket. Fejlődtek a szocialista tulajdonviszonyok, bővültek gazdaságunk termelőerői. A gazdaság fejlődése tervszerűbbé vált. A vállalati önállóság bővülése és az érdekeltség egyidejű fokozása új és jelentős erőforrásokat szabadított fel. Javult a gazdálkodás hatékonysága. A Központi Bizottság 1984. áprilisi ülése a megváltozott feltételeknek és követelményeknek megfelelően elhatározta gazdaságirányítási rendszerünk átfogó korszerűsítését. 24 2ZC