MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/231

1982 óta fokozatosan növekvő aktívumra tettünk szert. A fizetési mérleget javította az idegenforgalomban elért bevételi többlet is. Mindez lehetővé tette, hogy - a magas kamatterhek teljesítésén túl a konvertibilis valutákban fennálló adósságállományunkat mintegy 15 százalékkal csökkentsük. Fenntartottuk, illetve néhány fontos területen javítottuk a népgazdaság belső egyensúlyát. Javult a költségvetés, a munkaerő és a beruházási piac egyensúlya, megőriztük az áruellátás és a fizetőképes kereslet összhangját. Az ipari termelés négy év alatt 10 százalékkal nőtt, de elmaradt az előirányzattól. Jelentős eredmény, hogy a nehezebb értékesítési feltételek ellenére az ipari export nagyobb mértékben növekedett, mint a termelés. A termelés növekményének csaknem háromnegyede kivitelre került. Csökkent a termelés importigénye. Az iparban a termelési feladatok kisebb létszámmal, a termelékenység növelésével valósultak meg. Eredményesen folyik a termelési ráfordítások mérséklését szolgáló kormányprogramok teljesítése, csökkent a fajlagos anyag- és energiafelhasználás. Az új, gazdaságosan értékesíthető termékek aránya, a termékek versenyképessége nem növekedett a kellő mértékben. Ennek egyik döntő oka, hogy nem kielégítő a műszaki fejlesztés, lassú a tudományos eredményeknek a gyakorlatba való átültetése. Az építőipar termelése a terv előirányzataival összhangban alakult. Az építőipari vállalatok nagyobb gondot fordítottak a karbantartásra és a felújításra. Lassú az előrehaladás a munka minőségének, szervezettségének javításában. Az építési költségek jelentős mértékben emelkedtek. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar teljesíti a XII. kongresszuson meghatározott feladatokat. A mezőgazdasági termelés a VI. ötéves terv első négy esztendejében az előző öt év átlagához képest 12-13 százalékkal nőtt. Minden eddiginél nagyobb eredmények születtek a gabona, valamint az ipari növények termelésében és feldolgozásában, s ez a belföldi szükségletek kielégítésén túl jelentős exportot tett lehetővé. A visszatérő aszály ellenére az egy hektárra jutó búzatermés 4,6 tonna, a kukoricáé 6,1 tonna volt négy év átlagában. Ez nemzetközi összehasonlításban is jó eredménynek számít. Nem ilyen kedvező a kép a zöldség- és gyümölcstermesztésben, s ez a forgalmazási gondokkal tetézve több esetben jogos elégedetlenséget váltott ki a lakosság körében. Az állattenyésztés a tervezettet meghaladva fejlődött. A vágóállat-termelésnek 1985-re előirányzott növekedése már 1983-ban teljesült. Az állatállomány nagysága és a feldolgozó ipar fejlesztése jelentősen növekvő exportáru-alapot teremtett, és biztosítja a lakosság kiegyensúlyozott ellátását. A mezőgazdaságban a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkent, a termelési ráfordítások azonban - néhány ágazat kivételével - még mindig magasak. Az intenzív gazdálkodás kibontakoztatásában számottevő eredmények születtek, de az egész népgazdaságra kiterjedő változást még nem sikerült elérnünk. Népgazdaságunk jövedelemtermelő képessége a lehetségesnél és a szükségesnél egyaránt kisebb. 19 1lA