MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/232

A nemzeti jövedelemnek a négy év alatt elért 8-9 százalékos növekedése ellenére az egyensúly javításának követelményét csak a belföldi felhasználás 3 százalékos csökkentésével lehetett teljesíteni. Hogy társadalmi méretekben biztosíthassuk az elért életszínvonal megőrzését, és némileg javítani tudjuk az életkörülményeket, a belföldi felhasználás mérséklése döntően a felhalmozást, ezen belül is elsősorban a beruházásokat érintette. Az elmúlt évek eredményeit és gondjait elemezve a Központi Bizottság megalapozottan jelentheti a kongresszusnak és dolgozó népünknek: a rendkívül nehéz viszonyok között is sikerült megőrizni népgazdaságunk stabilitását és alapvető szociális vívmányainkat. Az elmúlt évtizedben felhalmozódott problémák megoldása, a szilárd külgazdasági egyensúly megteremtése még jelentős erőfeszítéseket igényel. A gazdálkodás mai színvonalán felszínre hozható tartalékaink kimerülőben vannak. A beruházások visszafogása hosszabb távon korlátozza a termelés gyorsabb ütemű, nagyobb hatékonyságú bővítéséhez szükséges fejlesztési tevékenységet, és nem ad módot a lakosság jövedelmének és fogyasztásának érzékelhető növelésére. Építőmunkánk külső körülményeiben a következő években sem várható lényeges javulás. A külső egyensúlyi helyzet javítása továbbra is alapvető feladat. Gazdasági nehézségeink leküzdése azt is megköveteli, hogy bővítsük a műszaki fejlődéshez és az életszínvonal emeléséhez szükséges alapokat. Mindezt csak a népgazdaság jövedelemtermelő képességének növelésével érhetjük el. A hangsúlyt tehát a gazdálkodás színvonalának javítására, a dolgozók alkotó energiájának és vállalkozókészségének kibontakoztatására, ezáltal a népgazdaság dinamikusabb fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtésére helyezzük. Ez aktív, ösztönző termeléspolitikát és gazdaságirányítási gyakorlatot igényel. A gazdaságpolitikai gyakorlat ez irányú változtatása nemcsak szükséges, hanem az elmúlt évek népgazdasági eredményei alapján lehetséges is. A gazdasági növekedést az intenzív fejlődés minőségi jegyeit erősítve úgy kell élénkíteni, hogy tovább javítsuk a népgazdaság egyensúlyát, gyorsítsuk a szükséges strukturális változásokat. Gazdasági fejlődésünket a jövőben is mindenekelőtt saját munkánk eredményessége határozza meg. A nemzeti jövedelem növekedésének gyorsítását csak akkor tudjuk elérni, ha a rendelkezésre álló eszközökkel, természeti feltételekkel, szellemi erőforrásokkal jobban, eredményesebben gazdálkodunk. Az exportképesség fokozása, az importigény mérséklése, a fajlagos ráfordítások csökkentése, az emberi alkotóerő hasznosítása döntően tőlünk függ. Tartalékaink e területeken még mindig számottevők. Lelkiismeretes, szervezett munkával, a jó kezdeményezések támogatásával, a teljesítmények ösztönzésével ezek feltárásában további jelentős előrehaladást érhetünk el. Az intenzív fejlődés érvényre juttatása a gazdálkodás minden területén kötelező. A gazdálkodás feltételeinek javításával, a gazdálkodó szervezetek felelősségének és vállalkozókészségének kibontakoztatásával kell elősegíteni a versenyképes, korszerű termékek termelésének dinamikus emelkedését. Ezt szolgálja többek között a gazdaság20 232