MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/191

kében igényelték a határozottabb számonkérést, a nagyobb fegyelem és a fokozottabb ellenőrzés biztosítását a gazdasági életünk minden területén. A Budapesti Pártértekezlet egyet­ért népgazdaságunk helyzetének értékelésével és a VII. ötéves tervidőszak gazdaságpolitikai céljaival. Szükségesnek és elengedhetetlennek tartja a gazda­sági fejlődés élénkítését, a gazdasági tartalékok mozgósítását, teljesebb hasznosítását. Egyenrangú feladatnak minősíti a munkaerő teljes és hatékony foglalkoztatását. Megerősíti, hogy hatékonyabb, fegyelmezett mun­kával, a gazdálkodási, a munka- és technológiai fe­gyelem erősítésével, a szervezettség javításával, új erőforrások kiaknázásával biztosítható a gyorsabb ütemű fejlődés. Jobban ki kell használni a KGST­országok gazdasági együttműködésében rejlő lehető­ségeket is. Alapvető fontosságúnak tartja a műszaki A fővárosi kommunisták jelentős része úgy érzi, hogy a XII. kongresszusnak az életszínvonal meg­őrzésére vonatkozó határozatát nem sikerült tel­jesíteni. Ugyanakkor elismeréssel szóltak az általá­ban kiegyensúlyozott ellátásról és az életkörülmé­nyek javítását szolgáló városfejlesztési célok meg­valósulásáról. Hangsúlyozták, hogy a termékek és szolgáltatások árának folyamatos emelkedése mi­att a megélhetés mindenki számára nehezebbé vált. Az áremelések különösen a kisnyugdíjasokat, több­gyermekes családokat, alacsony jövedelműeket súj­tották. Az aktív dolgozók és a nyugdíjasok közül sokan szenvedélyesen, élesen, itt-ott felháborodással tet­ték szóvá nyugdíjuk reálértékének állandósult csökkenését, életkörülményeik fokozott romlását. Elmondták, hogy nő a napi megélhetési gondokkal küzdő kisnyugdíjasok száma. Hangsúlyozták, hogy a nyugdíjat ne kezeljék szociálpolitikai kérdésként. Kérték — egyes pártkörzetekben követelték — a nyugdíjak reálértékének megőrzését. A következő tervidőszakra vonatkozó célkitűzéssel — miszerint meg kell alapozni az életszínvonal érzékelhető emelkedését — teljes mértékben egyetértettek. Helyeselték, hogy a kollektívák és egyének jöve­delmének nagyságát a teljesítmények, a minőség, az elvégzett munka társadalmi hasznossága hatá­rozza meg és a társadalmi juttatások elosztásánál fejlesztés gyorsítását, a gazdaságtalan termelés visszaszorítását, a termelékenység növelését, a mi­nőség javítását, a takarékosságot szolgáló érdekelt­ségi rendszer kialakítását. Igényli, hogy az ipar­politikai koncepció keretében meghatározott kiemelt iparfejlesztési célokat következetesen érvényesítsék. Elengedhetetlen, hogy az építőipar jobban alkalmaz­kodjon a társadalmi igényekhez, javuljon gazdálko­dása, munkájának szervezettsége és minősége. Indokoltnak tartja a természet és a környezet fo­kozott védelmét. Egyetért azzal, hogy a kiegészítő és kisegítő gazdaság új formáinak működési tapasz­talatait részletesebben szükséges elemezni, és az e téren jelentkező kedvezőtlen jelenségeket meg kell szüntetni. Elismeri a kisárutermelők és a kiskereskedők te­vékenységének társadalmi hasznosságát, ugyanakkor szükségesnek tartja hatékonyabb ellenőrzésüket és jövedelmükkel arányos adóztatásukat. alapvető szempont a rászorultság legyen. A nagy­családosok anyagi helyzetének javítását indokolt­nak tartották. Erőteljesen bírálták a hiánycikkek állandóan bővülő körét, a nem elég hatékony fo­gyasztói érdekvédelmet. Nagyon sokan nyomatékkal és élesen tették szó­vá a lakáshoz jutás feltételeinek állandó rosszab­bodását és kilátástalanságát. Hatékony intézkedé­déseket tartanak szükségesnek mindenekelőtt a fia­tal házasok lakáshoz jutásának könnyítésére és gyorsítására. Az egészségügy fejlesztési céljaival egyetértettek, de nem látják a megvalósítás anyagi feltételeit. Az ellátási színvonal fejlesztésének tartalékait az egész­ségügyi irányítás, az intézmények közötti együtt­működés javításában, a meglévő eszközök, beren­dezések jobb kihasználásában látják. Hiányolták, hogy az Irányelvekben nem esett szó a rehabilitá­cióról és az etikai helyzetről. A betegségmegelőzés fontos feltételének tartották a lakosság egészséges életmódra nevelését és a tömegsport lehetőségeinek bővítését. A Budapesti Pártértekezlet egyet­ért azzal, hogy a XII. Kongresszusnak az életszín­vonal megőrzésére, az életkörülmények javítására vonatkozó határozatai társadalmi méretekben telje­4. Életszínvonal, életkörülmények, szociálpolitika /3/f

Next

/
Thumbnails
Contents