MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/192

sültek. Ugyanakkor a főváros kommunistái véleményével egybehangzóan megállapítja, hogy Budapesten jelentős azoknak a száma, akiknek az életszínvonala az utóbbi években stagnált vagy csökkent. Helyesli, hogy a VII. ötéves terv időszakában a gazdasági fejlődés élénkítésével, jobb gazdálkodással, a teljesítmények növelésével és a munkafegyelem javításával megalapozzuk az életszínvonal érzékelhető növekedését. Határozott fellépést igényel a munka nélkül szerzett, illetve a teljesítményekkel nem arányos jövedelmek ellen. Jogosnak minősíti, hogy szóvátették a nyugdíjak reálértékének állandó csökkenését. Szükségesnek tartja, hogy a legnehezebb körülmények között élő kisnyugdíjasok nyugdíjának reálértékét megőrizzük, a többi nyugdíjasnál pedig a nyugdíj reálértékének csökkenését az ország anyagi teherbíró képességétől függően fokozatosan mérsékeljük. Támogatja, hogy a társadalmi juttatások legyenek jobban összhangban anyagi lehetőségeinkkel, és az A párttagság széles körének az volt a véleménye, hogy az ideológiai munka, az emberek tudatának fejlesztése nem tartott lépést politikai és gazdasági fejlődésünk ütemével, a párt ideológiai tevékenysége sokszor defenzív. Jelentős elmaradás van a szocialista építés időszerű feladatainak elméleti megalapozásában. Nem tartották kielégítőnek a társadalompolitika távlati kérdéseivel való foglalkozást sem. Általános vélemény, hogy a párttagság vitakészsége, fellépése a téves, eszméinktől idegen, a valóságtól elrugaszkodó nézetekkel szemben nem kielégítő. Hiányolták, hogy a párttagok a vitákhoz nem kapnak elegendő érvanyagot. A TV, rádió, sajtó munkájával nagyon sokan foglalkoztak. Elmondták, hogy a tömegkommunikációs eszközök segítik a párt politikájának megismertetését, a közvélemény formálását, ugyanakkor gyakran előfordul a szocializmus eredményeit megkérdőjelező, eszmeileg zavaros, egyedi, negatív példákat felnagyító műsor, írás. A tudományos kutatómunkáról szóló megítéléssel egyetértettek. Hangsúlyozták, hogy az intézményi struktúra módosításával, a gazdálkodási feltételek megváltoztatásával, az érdekeltség fejlesztésével a tudományos munka közvetlenebbül szolgálta a gyakorlati kérdések megoldását. Ugyanakkor szóvátették a tudomány és a gyakorlat közötti elosztásnál az eddigieknél jobban vegyük figyelembe a rászorultságot, érvényesítsük a társadalmi igazságosságot. Mindenekelőtt a többgyermekesek támogatását, az alacsonyjövedelmű családalapító fiatalok lakáshoz jutásának feltételeit indokolt javítani. Az áruellátás és a vásárlási körülmények kedvezőbbé tétele mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a fogyasztók érdekeinek védelmére, a kereskedelmi morál erősítésére. Hatékonyabbá kell tenni az állam árszabályozó és árellenőrző szerepét. Egyetért az egészségügyi ellátás javítását szolgáló célkitűzésekkel. Kiemelt fontosságúnak tekinti a főváros időskorú lakosságának jobb ellátását, a szociális otthonok férőhelyeinek, a krónikus kórházi ágyak számának növelésével, a házi beteggondozás bővítésével. A betegség-megelőzés legfontosabb eszköze az egészséges életmód, a korszerű táplálkozás széles körű elterjesztése. Kiemelt figyelmet célszerű fordítani a szabadidő kulturált eltöltésére, a tömegsport és turizmus fejlesztésére. ellentmondásokat, a tudományos eredmények lassú bevezetését, a vállalatok fogadókészségének hiányát. A kutatóintézeti pártalapszervezetekben kifogásolták a távlati célokat szolgáló alapkutatások csökkentését. Műszaki értelmiségiek javasolták a kutató-fejlesztő munka jelentőségének erőteljesebb hangsúlyozását. A társadalomtudományok területén működő pártalapszervezetek fontosnak tartották, hogy a párt továbbra is igényelje a társadalmi valóság teljes feltárását, az új kérdések tudományos megválaszolását. Javasolták a politika és a tudomány jövőbeni szorosabb együttműködését, a tudományos eredmények hatékonyabb gyakorlati felhasználását. Szóltak arról is, hogy kapjanak megkülönböztetett támogatást azok a kutatók, akik vállalják az új, fontos társadalmi kérdések, problémák kutatását. A párttagok egyetértettek az oktatási rendszer minősítésével. A pedagógusok többsége jól tanítja, neveli a diákokat. Szóvá tették, hogy a tanulók világnézeti, erkölcsi nevelése nem megfelelő, és nem fordítanak elég figyelmet a hátrányos helyzetű, gyengébb képességű gyerekek felzárkóztatására. A pedagógus pártalapszervezetekben bírálták az oktatási koncepciók gyakori változtatását, a végrehajtásban tapasztalható kapkodást. 9 5. Ideológia, művelődéspolitika, szocialista életmód /82