MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/34

tásával. E tevékenységében erőteljesebben érvényesül a távlati gondolkodás és feladatmeghatározás. Több fontos társadalmi és politikai kérdésben élt javaslattevő, véleményező szerepével, kezdeményezései hasznosultak a központi szervek határozataiban, intézkedéseiben. A fővárosi feladatokat rendszeresen, érdemben egyezteti a kormányzati, állami szervekkel. A BPB fontos feladatának tekinti a kerületi pártbizottságok munkájának irányítását, ellenőrzését. Biztosítja azok önállóságát és hatáskörük gyakorlását. A XII. kongresszus óta végzett munkáról a kerületi pártbizottságok egyenként beszámoltak a Végrehajtó Bizottságnak. A pártbizottság és a végrehajtó bizottság nagyobb érzékenységgel és rugalmassággal reagál a körülmények változására. A testület tagjainak többsége mind aktívabban vesz részt a pártbizottság munkájában, az előterjesztések, döntések előkészítésében, de a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében részvételük lehetőségeit még nem használjuk ki. Gyakran képviselik a pártbizottságot az alsóbb pártszervek ülésein, az alapszervezeti taggyűléseken. Tájékoztatásuk rendszeressé, szervezettebbé vált. A BPB munkabizottságai betöltötték hivatásukat, sokoldalú tájékozódás alapján, magas felkészültséggel látták el kezdeményező, javaslattevő, tanácsadó, véleményező funkcióikat, érdemben segítették a döntésthozó testületek munkáját. A budapesti pártszerveknél körültekintően, megkülönböztetett figyelemmel történik a lakossági bejelentések kivizsgálása. Ennek jelentőségét növeli, hogy mai gazdasági és társadalmi gondjaink közepette a lakosság érzékenysége növekszik, és bejelentései is segítik a pártot saját gyakorlatának ellenőrzésében, munkájának javításában. Budapesten a XII. kongresszus óta szervezetileg egészségesen fejlődött a párt. A taglétszám 5 %-kal emelkedett. Az egyes osztályok és rétegek párton belüli aránya megfelel a főváros társadalmi sajátosságainak. A párt munkásbázisa továbbra is biztosított, a legfontosabb politikai bázisaink továbbra is a nagyüzemek. A legjelentősebb üzemekben a szervezettség a munkások — különösen a szakmunkások — és közvetlen termelésirányítók körében magas, ugyanakkor a kis- és középüzemekben, az építőipar, a kereskedelem, a vendéglátás és szolgáltatás területén alacsony a munkás párttagok száma. A párttagságnak több mint fele szellemi foglalkozású. Közöttük kismértékben nőtt a műszaki irányítók és a pedagógusok aránya. A párt szervezettsége továbbra sem kielégítő a 30 éven aluliak közt. A nők aránya megfelelő. Kedvező, hogy a párttagok több mint kétharmada középfokú, illetve ennél magasabb állami iskolai végzettséggel rendelkezik, és jelentősen emelkedett a pártiskolát végzettek száma. Ugyanakkor az is igaz, hogy a fővárosi párttagság háromnegyed része az ellenforradalom után és közel harminc százaléka mindössze az elmúlt tíz évben lépett be a pártba. Ez utóbbiak magasabb általános és politikai műveltsége — életkorukból adódóan is — nem párosul kellő mozgalmi tapasztalattal. Ezért felkészítésük fontos, napi feladat. A fővárosban 3800 Szocialista Hazáért Érdemrenddel kitüntetett elvtárs él. Egészségi állapotuktól függően ma is aktív szerepet vállalnak a közéletben, a politikai munkában. Szociális helyzetük megfelelő, a velük való foglalkozást kiemelt politikai kérdésnek tekintjük. A párttaggá nevelő, tagfelvételi munka a XII. kongresszus határozatában megfogalmazott elveknek megfelelően folyik, színvonala emelkedett. Kedvezőtlenül befolyásolják a párttagfelvételi tevékenységet a dinamikusan változó, illetve nehezedő körülmények és a pártalapszervezetek egy részének alacsony színvonalú munkája. Az elmúlt öt évben felvett párttagokkal erősödött a szervezet. Döntő többségük jól felkészült, a társadalmi és tömegszervezetekben végzett munkájával már bizonyított. A többség a munkásosztály soraiból került be. Ennek ellenére a munkásosztályhoz tartozók aránya a párttagságon belül csökkent, és alacsonyabb a fővárosi dolgozókon belüli arányuknál. Ez a kis- és középüzemekben folyó, párttaggá nevelő munka fontosságára hívja fel a figyelmet. A szellemi foglalkozásúak felvétele lassú emelkedést mutat. Egyes értelmiségi rétegeknél —• elsősorban a szaktekintéllyel rendelkező humán értelmiségnél — az új tagfelvételek száma a kívánatosnál alacsonyabb. A nők körében eredményes a pártépítő munka. A fiatalok aránya az újonnan felvett párttagok között — minden erőfeszítés ellenére — lassan csökken. Nem kielégítő a tagfelvétel a 20 év körüliek és az egyetemi, főiskolai hallgatók között. Az ifjúkor, az életkezdés ismert nehézségein túl szerepe van ebben a pártszervezetek bátortalanságának, a fiatalokkal szemben esetenként megnyilvánuló bizalmatlanságnak, az irreális követelménytámasztásnak. A pártszervezetek, illetve a kommunisták egy részének nincs kellő befolyása az ifjúságra. 35 34