MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/34

tásával. E tevékenységében erőteljesebben érvénye­sül a távlati gondolkodás és feladatmeghatá­rozás. Több fontos társadalmi és politikai kérdés­ben élt javaslattevő, véleményező szerepével, kez­deményezései hasznosultak a központi szervek ha­tározataiban, intézkedéseiben. A fővárosi feladato­kat rendszeresen, érdemben egyezteti a kormány­zati, állami szervekkel. A BPB fontos feladatának tekinti a kerületi pártbizottságok munkájának irányítását, ellen­őrzését. Biztosítja azok önállóságát és hatáskörük gyakorlását. A XII. kongresszus óta végzett mun­káról a kerületi pártbizottságok egyenként beszá­moltak a Végrehajtó Bizottságnak. A pártbizottság és a végrehajtó bizottság na­gyobb érzékenységgel és rugalmassággal reagál a körülmények változására. A testület tagjainak többsége mind aktívabban vesz részt a pártbizott­ság munkájában, az előterjesztések, döntések elő­készítésében, de a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében részvételük lehetőségeit még nem használjuk ki. Gyakran képviselik a pártbizott­ságot az alsóbb pártszervek ülésein, az alapszerve­zeti taggyűléseken. Tájékoztatásuk rendszeressé, szervezettebbé vált. A BPB munkabizottságai betöltötték hivatásu­kat, sokoldalú tájékozódás alapján, magas felké­szültséggel látták el kezdeményező, javaslattevő, tanácsadó, véleményező funkcióikat, érdemben se­gítették a döntésthozó testületek munkáját. A budapesti pártszerveknél körültekintően, meg­különböztetett figyelemmel történik a lakossági bejelentések kivizsgálása. Ennek jelentőségét nö­veli, hogy mai gazdasági és társadalmi gondjaink közepette a lakosság érzékenysége növekszik, és be­jelentései is segítik a pártot saját gyakorlatának el­lenőrzésében, munkájának javításában. Budapesten a XII. kongresszus óta szervezetileg egészségesen fejlődött a párt. A taglétszám 5 %-kal emelkedett. Az egyes osztályok és rétegek párton belüli aránya megfelel a főváros társadalmi sajátos­ságainak. A párt munkásbázisa továbbra is biztosított, a legfontosabb politikai bázisaink továbbra is a nagy­üzemek. A legjelentősebb üzemekben a szervezett­ség a munkások — különösen a szakmunkások — és közvetlen termelésirányítók körében magas, ugyanakkor a kis- és középüzemekben, az építő­ipar, a kereskedelem, a vendéglátás és szolgáltatás területén alacsony a munkás párttagok száma. A párttagságnak több mint fele szellemi foglalkozású. Közöttük kismértékben nőtt a műszaki irányítók és a pedagógusok aránya. A párt szervezettsége továbbra sem kielégítő a 30 éven aluliak közt. A nők aránya megfelelő. Kedvező, hogy a párttagok több mint kétharmada középfokú, illetve ennél magasabb állami iskolai végzettséggel rendelkezik, és jelentősen emelkedett a pártiskolát végzettek száma. Ugyanakkor az is igaz, hogy a fővárosi párttagság háromnegyed része az ellenforradalom után és közel harminc százaléka mindössze az el­múlt tíz évben lépett be a pártba. Ez utóbbiak ma­gasabb általános és politikai műveltsége — élet­korukból adódóan is — nem párosul kellő mozgal­mi tapasztalattal. Ezért felkészítésük fontos, napi feladat. A fővárosban 3800 Szocialista Hazáért Ér­demrenddel kitüntetett elvtárs él. Egészségi álla­potuktól függően ma is aktív szerepet vállalnak a közéletben, a politikai munkában. Szociális hely­zetük megfelelő, a velük való foglalkozást kiemelt politikai kérdésnek tekintjük. A párttaggá nevelő, tagfelvételi munka a XII. kongresszus határozatában megfogalmazott elvek­nek megfelelően folyik, színvonala emelkedett. Kedvezőtlenül befolyásolják a párttagfelvételi te­vékenységet a dinamikusan változó, illetve nehe­zedő körülmények és a pártalapszervezetek egy részének alacsony színvonalú munkája. Az elmúlt öt évben felvett párttagokkal erősödött a szervezet. Döntő többségük jól felkészült, a társa­dalmi és tömegszervezetekben végzett munkájával már bizonyított. A többség a munkásosztály so­raiból került be. Ennek ellenére a munkásosztály­hoz tartozók aránya a párttagságon belül csökkent, és alacsonyabb a fővárosi dolgozókon belüli arányuknál. Ez a kis- és középüzemekben folyó, párttaggá nevelő munka fontosságára hívja fel a figyelmet. A szellemi foglalkozásúak felvétele las­sú emelkedést mutat. Egyes értelmiségi rétegeknél —• elsősorban a szaktekintéllyel rendelkező humán értelmiségnél — az új tagfelvételek száma a kívána­tosnál alacsonyabb. A nők körében eredményes a pártépítő munka. A fiatalok aránya az újonnan felvett párttagok között — minden erőfeszítés el­lenére — lassan csökken. Nem kielégítő a tagfel­vétel a 20 év körüliek és az egyetemi, főiskolai hall­gatók között. Az ifjúkor, az életkezdés ismert ne­hézségein túl szerepe van ebben a pártszervezetek bátortalanságának, a fiatalokkal szemben ese­tenként megnyilvánuló bizalmatlanságnak, az ir­reális követelménytámasztásnak. A pártszerve­zetek, illetve a kommunisták egy részének nincs kellő befolyása az ifjúságra. 35 34

Next

/
Thumbnails
Contents