MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/29

Budapest közigazgatása, rendje és biztonsága, az államélet pártirányítása A Budapesti Pártbizottság nagy figyelmet fordított az állami élet, a fővárosi közigazgatás fejlesztésére, az e területen működő pártszervezetek munkájára. Folyamatosan elemezte a főváros közigazgatásának eredményeit, gondjait és meghatározta a továbbfejlesztés feladatait. Szorgalmazta, hogy a tanácsok a lakosság közérzetét befolyásoló ügyintézési munka gyorsaságát növeljék, munkájuk színvonalát javítsák, a törvényességet tovább szilárdítsák. A fővárosban működő tanácsok és szerveik a budapesti, illetve a kerületi pártbizottságok elvi, politikai irányításával, népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szerepüknek megfelelően vettek részt feladataik megoldásában. Összességében eredményesen gondoskodtak a város fenntartásáról és fejlesztéséről, a lakosság szükségleteinek kielégítéséről. A változó körülményekhez igazodva gyakoroltak felügyeletet a tanácsi vállalatok felett, irányították intézményeiket, látták el hatósági feladataikat. A Fővárosi Tanács szakigazgatási szerveket és a kerületi végrehajtó bizottságokat irányító, ellenőrző tevékenysége tovább fejlődött. A főváros sajátosságaiból kiindulva tudatosabban, aktívabban vett részt a központi intézkedések előkészítésében, megalapozásában és kidolgozásában, majd végrehajtásában. A tanácstestületek azonban ma még nincsenek mindig abban a helyzetben, hogy magas színvonalon tegyenek eleget rendeltetésüknek. Gyakran hiányzik a kellő összhang a törvényben biztosított jogaik-kötelességeik és tényleges lehetőségeik között. Ez fékezi mind a tanácsok alkotmányos funkcióinak, mind a tanácstagok munkájának kiteljesedését, s végső soron akadályozza, hogy a tanácsok területük tényleges gazdái legyenek. A Fővárosi Tanács folyamatosan javította munkáját, tervszerűen korszerűsítette tevékenységét és szervezetét. Felülvizsgálta saját maga és szerveinek munkarendjét, munkamódszerét, meghozta a szükséges határozatokat a Fővárosi Tanács és a kerületi tanácsok közötti munkamegosztás és kapcsolatrendszer, továbbá a fővárosi és kerületi tanácsapparátusok szervezeti korszerűsítésére. A tapasztalatok igazolták, hogy időszerű és szükséges volt e lépéseket megtenni. A kerületi tanácsok hatáskörének bővítése az önállóság kibontakoztatásának, a lakossági kapcsolatok erősítésének irányába hatott. Jól segítette a lakossági igényekre való gyorsabb, rugalmasabb reagálást, a helyi erőforrások szervezettebb felhasználását. Az elmúlt évtizedben lezajlott decentralizációval a kerületi tanácsok közvetlen irányítása alá került a lakosság ellátását szolgáló intézmények zöme. A tanácsi hatáskörbe tartozó hatósági ügyek kb. 95 százalékát a kerületi szervek intézik. Többségükben kerületi hatáskörbe kerültek azok az új feladatok is, amelyeket az utóbbi években utaltak a tanácsokhoz. Ugyanakkor egyes feladatoknál — az eszközök gazdaságosabb, hatékonyabb hasznosítása, az ellátás színvonalának javítása érdekében — centralizáció ment végbe (pl.: egészségügyi integráció). Egyes feladatok ellátására kerületi tanácsi hatáskörben működő kerületközi szerveket hoztak létre. Szervezetten és céltudatosan történt a fővárosi 30 23