MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/30

és a kerületi tanácsok szakigazgatási szervezetének korszerűsítésére elhatározott intézkedések végrehajtása. Az 1983. január 1-i hatállyal végrehajtott szervezetkorszerűsítés során a Fővárosi Tanácsnál a szakigazgatási szervek száma 23-ról 17-re csökkent, és minden kerületi tanácsnál egységesen 7 szakigazgatási szerv alakult. Jelentős erőfeszítéseket tettek a tanácsok a lakossági ügyintézés és az ügyfélfogadás javítására, gyorsítására. Folyamatosan bővítették a kerületi ügyfélszolgálati irodák tevékenységi körét, és megszervezték a Fővárosi Tanács Központi Ügyfélszolgálatát. Számos ügytípusban bevezették és sikerrel alkalmazzák a rövidített ügyintézési határidőket, egyes területeken (pl.: építésrendészet) erősödött a hatósági ellenőrzés. A Fővárosi Tanács a korszerűsítési folyamatot nem tekinti lezártnak, folyamatosan munkálkodik a munkamegosztás és a kapcsolatrendszer korszerűsítésén, a tanácsi testületek munkájának továbbfejlesztésén. A fővárosi és a kerületi tanácsok dolgozói a megnövekedett követelményeknek igyekeznek eleget tenni. Munkájuk — a körülményeket is figyelembe véve — alapvetően eredményes. A kerületi tanácsapparátusok tevékenységét azonban a végrehajtott szervezeti korszerűsítés, a személyi feltételek javítását szolgáló fővárosi intézkedések (álláshelyek és béralap leadása) ellenére — jórészt objektív okok miatt — feszültségek terhelik, több feladat ellátása nem megfelelő színvonalú vagy megoldatlan. A kerületi apparátusok minőségi összetétele az utóbbi években kedvezőtlenül változott. A dolgozók egy részének szakmai felkészültsége nem megfelelő; jelentősen nőtt a fluktuáció (1975-ben 9,9 százalék, 1983-ban 15,1 százalék volt a kilépések aránya, nyugdíjazások nélkül). A kerületi tanácsok munkájának személyi feltételei az országos arányokhoz viszonyítva nem megfelelőek. E feszültségek feloldásához, illetve csökkentéséhez — belső intézkedések megtétele mellett — további, központi létszám-és bérmegerősítés szükséges. A Budapesti Pártbizottság folyamatosan figyelemmel kíséri, 1983-ban átfogó módon elemezte a főváros állam- és közbiztonságának helyzetét. Irányításával a bűnözés elleni harcban érdekelt szervek — a lakosság mind szélesebb rétegeire támaszkodva — komoly erőfeszítéseket tesznek a közrend, a közbiztonság szilárdítása érdekében. Megerősödött, létszámában fejlődött a körzeti megbízotti szolgálat. A főváros állambiztonsági helyzete évek óta kiegyensúlyozott, kiemelkedő veszélyességű, állam elleni cselekmény nem történt. Az elért eredmények mellett azonban nyugtalanító tendenciák is tapasztalhatók. A bűnözés — évenkénti hullámzással — emelkedik. A bűnüldöző szervek javuló színvonalú és hatékonyságú munkája ellenére a felderítési arány tovább romlott. Nem sikerült kellő eredménnyel fellépni a csavargó, munkakerülő, italozó életmódot folytató személyekkel szemben. A bűncselekmények elkövetői között növekedett a fiatalkorúak és a veszélyes bűnözők száma. A lakosság hangulatát, biztonságérzetét érzékenyen érintő bűncselekmények — közöttük az utcai, erőszakos, garázda jellegű cselekmények, rablások, lakásbetörések, gépkocsi-feltörések és -lopások — száma az erőfeszítések ellenére tovább növekedett. Az ismertté vált bűncselekmények mintegy kétharmad részét teszik ki a vagyon elleni bűncselekmények. Sem a gazdálkodó egységek, sem a lakosság nem fordít megfelelő gondot tulajdonának védelmére. A gazdasági és korrupciós jellegű bűncselekmények eredményesebb felderítésére a Budapesti Rendőrfőkapitányságon létrehozták a Gazdasági Rendészetet, amelynek kezdeti működési tapasztalatai kedvezőek. A főváros közlekedési fegyelme az elmúlt években nem javult. A gépjárműállomány növekedése, a parkolási és áruszállítási gondok — elsősorban a belvárosban — forgalomtorlódásokhoz vezetnek. Örvendetes viszont, hogy ennek ellenére alig nőtt a balesetek száma, s csekély mértékben csökkent a halálos és súlyos sérüléssel járó baleseteké. Csak részben sikerült teljesíteni a főváros lakóinak azt a jogos igényét, hogy több rendőr legyen a közterületen. A budapesti rendőri erők létszáma a jelenlegi feladatokhoz viszonyítva kevés, és utánpótlási gondok miatt az engedélyezett létszám sincs betöltve. A BRFK Pártbizottsága és a kerületi pártbizottságok politikai munkája, nevelő tevékenysége nagymértékben hozzájárul az egész személyi állomány erkölcsi-politikai arculatának formálásához. Jól szolgálja a szakmapolitikai feladatok egységes értelmezését és végrehajtását a BRFK PB koordinációs joga. A személyi állomány döntő többsége — az egyre nehezebb körülmények között is — kötelességtudattal, felkészültségének megfelelően, becsülettel és fegyelmezetten teljesíti feladatát. Az állomány 31 3o