MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/6

tők száma, csökken a fiatalok aránya a szellemi dolgozók körében. Az ifjúság társadalmi mobilitása alapvetően biztosított, de az utóbbi években ez a folyamat lelassult, a társadalom egyes rétegei zártabbá váltak. Érdekeltségi rendszerünk a társadalmi mobilitás növelését nem ösztönzi kellően. A tudásnak, a tanulásnak nincs kellő társadalmi értéke, gyakori a képességeknek nem megfelelő foglalkoztatás. A kereseti arányok torzulása értékrendi zavarokat okoz. Az utóbbi időben feszültségek érzékelhetők az ifjúság nevelésében, társadalmi beilleszkedésében. Az iskola és a család nevelőtevékenysége közötti összhang és munkamegosztás nem megfelelő. A családok jelentős része nem tudja betölteni azt a szerepet, amit a társadalom elvár tőle, a gyerekek számára gyakran hátrányos és veszélyeztetett helyzetet teremtenek. A társadalom más nevelő intézményei sem tudnak minden szempontból megfelelni a velük szemben támasztott követelményeknek. Az oktatás-nevelés rendszerének tartalmi és formai megújítása lassú. A folyamatot akadályozza a pedagóguspálya presztízsének alacsony szintje, a sok képesítés nélküli pedagógus, valamint a pálya csaknem teljes elnőiesedése is. Az önálló életkezdés nehézségei a fővárosban is fokozódtak. A megtett intézkedések eredményeként jelenleg sokkal kevesebb fiatal vár lakásra, mint a korábbi években. Ennek ellenére a pályakezdő, családalapító fiatalok helyzete viszonylagosan rosszabbá vált. A lakáshoz jutás mai feltételei sok fiatalnak nem teszik lehetővé, hogy saját erejéből belátható időn belül lakáshoz jusson. Az önálló életkezdést aránytalanul nagy mértékben befolyásolja a szülők anyagi helyzete, társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helye. Az elmúlt években a fővárosi ifjúság körében is felerősödött több kedvezőtlen jelenség. Találkozni összeférhetetlen seggel, társad aloméi lenességgel, fegyelmezetlen magatartásformákkal, felelőtlenséggel — ezek visszaszorítását nem sikerült megoldani. Fokozódott az elzárkózás a közélettől, a közösségi tevékenységtől. Jobban felszínre kerültek a nemzedéki ellentétek. Mind többször találkozni türelmetlenséggel, anyagiassággal, követelődzéssel. Mindent összevetve a nehezebb feltételek között is sikerült megőrizni a fővárosi fiatalok többségének elkötelezettségét szocialista eszméink, bizalmát rendszerünk, a párt politikája, a főváros gazdasági és politikai törekvései iránt. A fiatalok túlnyomó része becsületesen tanul, tisztességgel dolgozik és teljesíti hazafias kötelezettségét. Részt vesz a közéletben, az állami, párt-, társadalmi és tömegszervezetek munkájában. Alakítója és formálója a főváros életének. Részese az elért sikereknek, osztozik a gondokban. A nők részvétele a társadalmilag szervezett munkában Budapesten csaknem teljes. Az aktív keresők 46,9 százaléka nő. Arányuk magas a belkereskedelemben, a könnyűiparban, az egészségügyben, az igazságügyben és különösen a pedagógusok között. A szellemi dolgozók utánpótlásában (kivétel: a műszakiak) az elnőiesedés általános tendencia, és összefügg a kereseti lehetőségek kedvezőtlen alakulásával. Az elmúlt években — különösen az ipari és kereskedelmi rekonstrukciók nyomán javultak a nők munkafeltételei, de sok helyen nagyarányú a nők éjszakai műszakban való foglalkoztatása. A korábbi évekhez képest csökkent, azonban továbbra sem szűnt meg a bér- és jövedelmi aránytalanság. A nők széles körű foglalkoztatása, politikai és szakmai felkészültsége ellenére a nők vezetői megbízatása továbbra is elmarad a lehetőségektől. A helyzet még a jellemzően nőket foglalkoztató területeken sem javult. A család ellátását könnyítő szolgáltatások színvonala az elmúlt években emelkedett, de igénybevételük a növekvő árak miatt egyre több helyen okoz gondot. Továbbra is nagy terhek hárulnak a nőkre a családellátásban és gyermeknevelésben. A hagyományos munkamegosztás tovább él, s a családok a megélhetési költségek növekedését jövedelemnövelő túlmunkával, illetve a kiadásokat csökkentő többlet házimunkával igyekszenek ellensúlyozni. A nők közéleti aktivitása — e fékező hatások ellenére — az utóbbi években tovább emelkedett. Részesei a feladatok kimunkálásának és azok végrehajtásának. Arányuk növekedett a párt, állami és tömegszervezeti vezető testületekben. A pártszervezetek következetes munkájának eredménye, hogy évek óta emelkedik a pártba felvett nők aránya. A fővárosban félmillió nyugdíjas él. A beszámolási időszakban számuk csaknem 4 százalékkal emelkedett. Jelentős különbségek vannak helyzetükben, életkor, egészségi állapot, anyagi helyzet és közéleti aktivitás szerint. Az időskorúakról való gondoskodás mint koG 1