MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985
1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-I/173
li^ Kovács Károly/2. Ezirányba tett lépéseink akkor is jelentősek és objektiv társadalmi igényeket fejeznek ki, ha mint azt mindannyian tudjuk, a demokrácia értelmezésében torz és helytelenül értelmezett szemlélet, és szervezeteink munkájában szándékainknak ellentmondó formalizmus is fellelhető. Ma már az élet által igazoltan mondhatjuk, hogy helyes döntés volt a szakszervezeti bizalmi testületek létrehozása, a bizalmiak jog- és feladatkörének kibővitése. A budapesti szervezeteinkben működő 45 ezer bizalmi többsége, ha még eltérő szinvonalon is, egyre inkább bevonja a dolgozókat a vállalati szintű döntések, állásfoglalások kialakításába, a tennivalók meghatározásába. A növekvő vállalati önállóság, az uj tipusu vállalat irányitási formák, amelyeknek létrehozásában a szakszervezetek is részt vesznek, nemcsak lehetővé teszik, hanem igénylik is, a kollektivák szélesebb körű részvételét a döntésekben és a végrehajtásban. A pártbizottság beszámolójában szerepel, de az alapszervezeteken ésvpártértekezleten lezajlott viták során az eredmények elismerése mellett, sokan szenvedélyesen szóvátették a dolgozók életét kedvezőtlenül befolyásoló külső, és belső tényezőket. A lakosság és a dolgozók körében érthetően erősödik az aggodalom a kiélezett nemzetközi helyzet, valamint saját egyéni életük, életkörülményük kedvezőtlen, nem mindenben elvárt alakulása miatt. Olyan helyzetben kell most megőriznünk, elmélyítenünk az emberek hitét, elkötelezettségét a párt politikája, a szocializmus következetes épitése iránt, amikor a kiegyensúlyozottság, a biztonságérzet, mint alaptenriencia, egy sor kedvezőtlen tényezővel, ellentmondással teli jelenséggel is párosul. A nehezebbé váló helyzetben megnövekedett az elvárás a szakszervezetek érdekvédelmi képviseleti munkája iránt. A szakszervezetek egyetértenek az irányelvekben megjelölt céllal, hogy a bérek, keresetek a mainál jobban fejezzék ki a munka társadalmi hasznosságát. Vallják, hogy aki többet tesz le a közös asztalra, annak részesedése is több legyen. Ez azonban ma társadalmi méretekben és munkahelyeken gyakran nem igy van. Érthető, hogy amikor az elosztási lehetőségek