MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-III/265

dr.Nagy László /1. dr.Nagy László elvtárs : a Villamosipari Kutató Intézet kutatási főmérnöke pártvezetőségi titkár A XII. Kongresszus óta eltelt időszakra jellemző volt az a törekvésünk, hogy társadalmunk egészét nagyobb teljesítmények elérésére sarkaljuk, mégpedig a terme­lés anyagi feltételeinek igen mérsékelt bővítése mel­lett. Ebben a helyzetben rendkívüli módon megnőtt a kutatás-fejlesztés szerepe és különös hangsúlyt ka­pott az eredmények gyors ipari realizálása. A Budapesti Pártbizottság beszámolója több szempontból foglalkozik ezzel a problémakörrel és számos lényeges megállapítást tesz. A témához kapcsolódóan szeretnék néhány gondolatot részletesebben kifejteni, mintegy alátámasztva a dokumentumban rögzítetteket. A gazdasági világválság nálunk is egy sor takarékossági intézkedés meghozatalát tette szükségessé. Ez a 70-es évek közepén sok területen a kutatás-fejlesztési ráfor­dítások csökkenését eredményezte. Az így kialakult hely­zet élesen szemben áll azzal a sok iparilag fejlett or­szág által követett gyakorlattal, hogy a gazdasági vál­ságok időszakában erőteljesen növelik, sokszor megtöbb­szörözik, a kutatás-fejlesztési ráfordításokat annak érdekében, hogy a majdan kibontakozó konjunktúrát már egy új termékekkel felfegyverkezett ipar várja. Nyilvánvaló tehát, hogy jövőbeli versenyképességünk ér­dekében szűkösebb viszonyaink ellenére mi sem mondhatunk le a fejlődés lehetőségéről. Minthogy azonban mind anyaggal, mind energiával való ellátottságunk kedvezőtlen, a megoldás csak az lehet, ha növelni tudjuk a termékeinkben megtestesülő szellemi értékhányadot. Ennek egyik útja lehet az úgynevezett magas technológiák meghonosítása, míg a másik az egyéb­ként önállóan is értékesíthető ipari termékek komplex IC£

Next

/
Thumbnails
Contents