MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1970

1970-10-31 5. öe. - 1970_PE 5-I/338

III. A főváros fejlesztésének kérdései A IX. kongresszus óta sokat fejlődött, szépült és új létesítményekkel gazdagodott fővárosunk. A pártszervezetek és a tanácsok erőfeszítései találkoztak a lakosság fokozódó érdeklődésével és aktivitásával. Az emberek elismerik a város fejlesztésében elért eredményeket, s gyakran bírálják a fogyatékosságokat. Eredményeink között kell számon tartani, hogy a legutóbbi pártértekezlet óta aktívabb és célratörőbb várospolitikai tevékenység alakult ki. A Budapesti Pártbizottság fontos feladatának tartotta, hogy a főváros fejlesztésének alapvető kérdéseivel, a főváros lakosságát széleskörűen érintő, a mindennapi élettel kapcsolatos témákkal rendszeresen foglalkozzon, s kedvező irányú befolyást gyakoroljon a fejlődésre, a gondok és problémák megoldására, a perspektíva kialakítására. Ezzel kapcsolatban kezdeményező szerepe volt a minisztériumokkal és a főhatóságokkal folyó tárgyalások előkészítésében és a megállapodások megkötésében. A múlt év végén a Politikai Bizottság elé tártuk a főváros helyzetének, fejlesztésének kérdéseit, azért, hogy a lehetőségekhez képest támogatást kapjunk néhány súlyosbodó probléma megszüntetéséhez, a főváros gyorsabb ütemű fejlesztéséhez. A Politikai Bizottság határozata alapján el kell készíteni a főváros egészét átfogó, Budapest vonzáskörzetével összehangolt fejlesztési koncepciót, amely az ipar kiemelt ágazatainak és a szállításnak gyors ütemű, intenzív fejlesztését, a szolgáltatások bővítését tűzi ki célul. A városfejlesztés fő feladatának a lakásépítés, a lakóházfelújítás, a kommunális ellátás, a szolgáltatás és a közlekedés fejlődésének gyorsítását, valamint az ehhez szükséges feltételek megteremtését jelölte meg. A Budapesti Pártbizottság és a Fővárosi Tanács ennek alapján kidolgozott közös programját a minisztériumok és a főhatóságok is támogatják. Az üzemek, a szövetkezetek, az intézmények anyagi eszközökkel, társadalmi munkával és más módon segítik a kerületek fejlesztését. Elkészült a főváros IV. ötéves tervjavaslata, s már ismert a fejlesztésre rendelkezésre álló anyagi eszközök nagysága. Véleményünk szerint a Politikai Bizottság határozatát a Minisztertanács és szervei megfelelően figyelembe vették. A fővárosban a IV. ötéves terv időszakában jelentős fejlesztések valósulhatnak meg. Minden gondot öt év alatt nem tudunk megoldani, sőt, keletkeznek új igények is, ezért a várható jelentős fejlődés ellenére előrelátható, hogy több területen nehézségekkel kell számolni. A Fővárosi Tanács és vállalatainak IV. ötéves terve — az egyedi nagyberuházásokat is figyelembe véve — több mint 40 milliárd forintot irányoz elő. A III. 14 33S ötéves terv várható teljesítése 19 milliárd forint. Ez önmagában is jelzi, hogy a főváros minden korábbinál nagyobb fejlődés előtt áll. Ám a kedvező lehetőségek valóra váltása még szervezettebb, konkrétabb és eredményesebb munkát és helytállást követel. Legfontosabb várospolitikai feladat a lakásépítés és a lakóházfelújítás meggyorsítása lesz. Az állami erőből való lakásépítésre 19,4 milliárd forintot lehet fordítani. Ehhez járul a közlekedési és a közműhálózat, az ivóvíztermelő kapacitás fejlesztése, a földgázprogram további megvalósítása, a távfűtésbe bekapcsolt lakások számának növekedése, a kórházak fejlesztése, az óvodai férőhelyek gyarapítása és így tovább. S mert a feladatok valóra váltása döntő mértékben az építőipari kapacitástól, továbbá attól függ, hogy elég anyag és szerelvény lesz-e, valamennyi érintett szerv összehangolt erőfeszítésére és a kormány, illetve a Gazdasági Bizottság erre vonatkozó határozatainak következetes végrehajtására van szükség. 1. BUDAPEST ÁLTALÁNOS FEJLŐDÉSE A legutóbbi népszámláláskor 2 millió 17 ezer volt a főváros lakosainak száma. Az élveszületések száma lassan, de fokozatosan emelkedett. 1965-höz viszonyítva a fővárosi lakosság aránya az ország összlakosságából 18,6%-ról 18,8%-ra nőtt. Az összetételben emelkedett a nyugdíjasok részaránya. A főváros az utóbbi öt év alatt sok új létesítménynyel gazdagodott. A Fővárosi Tanács és vállalatai 19 milliárd forintot fordítottak fejlesztésre, 9 milliárd forinttal többet, mint az előző időszakban. A beruházások révén a terv a legfontosabb területeken általában megvalósul. Az anyagi erő jelentékeny részét lakásépítésre használták fel, de nagy összegeket fordítottak közművesítésre is. Ezekben az években az új lakónegyedek építésével, a városközpontok rendezésével, a főváros épületeinek nagyobb ütemű felújításával, a foghíjak beépítésével és más intézkedések hatására szépült és javult a városkép. Megkezdődött a tömör beépítettségű belső területek zsúfoltságának enyhítése. A lakásépítkezések meggyorsították a peremkerületek fejlődését, városiasodását. E városrészek az elért fejlődés és a jobb ellátottság következtében közelebb kerültek a belső kerületekhez. Itt különösen számottevő volt az alapközművesítés, továbbá a közlekedési és a kereskedelmi hálózat bővítése. Átadtuk a metró első szakaszát. Megkezdődött a városközpontok gyorsabb ütemű építése, például Óbudán, Csepelen, Pesterzsébeten, Kőbányán. Ma már a lakások 57%-a a külső kerületekben van. Ennek ellenére, elsősorban a magas népes-