MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1970

1970-10-31 5. öe. - 1970_PE 5-I/339

ségi koncentráció miatt, helyenként nagy a zsúfolt­ság. A város szerkezetében és az iparban bekövetkezett változások miatt az 1960-ban készült általános város­rendezési terv módosítására van szükség. A módosí­tásra vonatkozó javaslatokat a Budapesti Pártbizott­ság megtárgyalta és elfogadta. Az átdolgozott tervet a Fővárosi Tanács még az idén a kormány elé ter­jeszti. Ez a többi között perspektivikusan is kijelöli a lakásépítésre és az iparfejlesztésre felhasználható területeket, tartalmazza a közlekedésfejlesztési elkép­zeléseiket. Előirányozza a főváros zöld területeinek növelését, a korszerűtlen üzemek felszámolását és további üzemek kitelepítésének programját is, amelyre a fővárosnak a IV. ötéves tervben 800 mil­lió forint áll rendelkezésére. Fontos közügy, hogy már a IV. ötéves tervidőszakban jelentős előrehaladást érjünk el a főváros egyik legnagyobb zöldterülete, a Népliget fejlesztésében. A terv módosítását igénylő tényezők közül az egyik legjelentősebb a budapesti agglomeráció sze­repének és fejlesztési perspektívájának megváltozta­tása. Nyilvánvaló e főváros környéki települések és Budapest szoros egymásra utaltsága. Ezért a Pest megyei párt- és tanácsi szervekkel a közös érdekelt­ségű feladatok megoldásáért tovább kell erősíteni együttműködésünket. 2. A FŐVÁROSI LAKÁSHELYZET ALAKULÁSA A III. ötéves tervben 58 ezer budapesti lakás felépí­tésével számolunk. A lakásszanálásokat is figye­lembe véve, a főváros lakásállománya öt év alatt 50 ezerrel növekszik. A 100 lakásra jutó lakosok száma az 1965. évi 329-ről 317-re csökken, de még így is meghaladja az országos átlagot. A jelentős fejlődés ellenére az országban kimutatható lakás­hiány mintegy 40%-a Budapestet terheli. A csa­ládok elaprózódása, az egyedülállók növekvő száma miatt ugyanannyival nőtt a lakásigénylők száma, mint a lakásoké. Ugyanakkor nem csökkent számot­tevően a társbérlők, az albérlők és az ágybérlők száma sem. Jelenleg a fővárosban 130 ezer lakás­igénylőt tartanak nyilván. A Központi Bizottság és a Minisztertanács közös határozata alapján a jövő év közepén életbe lépnek a lakáshelyzettel kapcso­latos rendelkezések. Nagyon fontos, hogy ennek vég­rehajtására megfelelően felkészüljünk, gondos poli­tikai és szervezeti előkészítő munkát végezzünk. A határozat elősegíti majd a lakásgondok gyorsabb megoldását, az igazságosabb elosztást, s várható, hogy a lakásigénylők száma közelíteni fog a reális igényjogosultsághoz. összhangban a Központi Bizottság és a kormány célkitűzésével, erőfeszítéseinknek mindenekelőtt a fővárosnak nagy gondot okozó lakáshelyzet javítá­sára, a lakásépítés és a fenntartás gyorsítására kell összpontosulniuk. Ezen belül elsősorban a munkások lakásviszonyait kell javítani. A lakásépítés nagyobb arányú fokozását a házgyárak lépcsőzetes üzembe helyezése és a meglévők kapacitásának bővítése te­szi lehetővé. Erre számítva irányozza elő a IV. öt­éves terv 47%-kal több lakás építését. Ezen belül az állami erőből történő tanácsi és szövetkezeti la­kásépítés 124%-kal növekszik, öt év alatt minimá­lisan 85 ezer lakás építésével számolunk, s ezzel — a szanálásokat számításba véve — legalább 60 ezer lesz a tiszta lakásszaporulat. Ez 10 ezerrel több, mint amennyi a III. ötéves tervben megvalósul. A tervek az egyes városrészek közötti különbségek mérséklé­sét tűzik ki célul. Az új városrészek építésével egy­időben megkezdődik, illetve nagyobb ütemben foly­tatódik a belső városrészek rekonstrukciója. A lénye­gesen nagyobb ütemű lakásépítés ellenére a meny­nyiségi lakáshiányt Budapesten előreláthatóan csak az 1980-at követő években lehet megszüntetni. Ezért is van nagy jelentősége annak, hogy a vállalati és a magánerő fokozott mértékű bevonásával is segítsük a lakásépítési célkitűzések túlteljesítését. Az állami lakásépítéssel együtt fokozódott a válla­lati társasházépítés. A Budapesti Pártbizottság által kezdeményezett félkészház-akció hatására a Ganz­Mávag, az Egyesült Izzó és a Csepel Vas- és Fém­művek több száz dolgozóját juttatta ily módon lakás­hoz. Szükségesnek tartjuk, hogy más üzemek párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetői is az eddiginél jobban használják ki a lehetőségeket, s nagyobb fi­gyelmet fordítsanak a vállalati hozzájárulással tör­ténő lakásépítésre, dolgozóik lakásgondjainak meg­oldására. Ehhez azonban meg kell teremteni az épí­tőipari kapacitást, az építőanyagot, a közművesített területet és az időben megépülő kapcsolódó és járu­lékos létesítményeket. Az újonnan felépült lakások az összetételt javí­tották: csökkent az egyszobás lakások aránya. Az új lakások korszerűbben felszereltek, szinte kivétel nélkül fürdőszobásak, beépített bútorokkal készül­nek, modern a fűtésük és a meleg vízzel való ellátá­suk. Az új lakások alapterülete az előző tervidőszak­ban épültek 47 négyzetméterével szemben átlagosan eléri az 51 négyzetmétert. A lakások átlagos alapte­rülete a IV. ötéves tervben, ha szerény mértékben is, de tovább nő: 53 négyzetméterre. A lakásgazdálkodásban nagy gondot okoz, hogy a lakásállomány avultsága eléri a 70%-ot. A kezelt bérlemények több mint 40%-át 25 év alatt egyszer sem újították fel. Becslés szerint csaknem 40 ezer lakás már nem is újítható fel gazdaságosan, ennek ellenére is a még hosszabb ideig szanálásra nem kerülő lakásokban a legszükségesebb fenntartási munkát el kell végezni. A személyi tulajdonú laká­sok esetében is hasonlóak a gondok. A tanács az utóbbi öt év alatt évenként átlag 1 milliárd forintot költött a lakóépületek felújítására és karbantartására, de lényegesen kevesebb épületet újítanak fel, mint amennyi műszaki okokból sürgősen szükséges volna. Az elmaradás oka elsősorban az építőipari teljesítő­képesség hiánya, de a fajlagos javítási költségek is kétszeresre nőttek. A IV. ötéves terv részint a lakó­házak felújítására, részint az IKV fejlesztésére 8,7 milliárd forintot irányoz elő. Ezzel 33%-kal több la­kást lehet felújítani, mint a III. ötéves tervben. En­nek teljesítéséhez azonban az kell, hogy fővárosi erő­feszítések révén és központi segítséggel az eddiginél gyorsabban fejlődjön és korszerűsödjön a tanácsi építőipar. Fontos feladat, hogy a város központi te­rületén levő üres telkek a IV. ötéves tervben be­épüljenek a városképet javító épületekkel. 3. A TÖMEGKÖZLEKEDÉS ÉS A KOMMUNÁLIS ELLÁTÁS A főváros forgalma az utóbbi években gyors ütem­ben nőtt. Csaknem 50%-kal több a közúti gépjármű, mint öt évvel ezelőtt volt. A közlekedés fejlesztésére 15 333

Next

/
Thumbnails
Contents