MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1970

1970-10-31 5. öe. - 1970_PE 5-I/139

1Í! - 20% ­követelésébe demagóg hang vegyül, a munkások többsége azonban jól értelmezi az üzemi demokráciát. Nem azt várja/a vállalat vezetőitől, hogy minden egyes döntésük előtt kérjék a dolgozók beleegyezését, de arra megítélésem szerint jogosan tarthatnak igényt, hogy a környezetükben tapasztalt hiányosságokba 8§§át területüket érintő javaslatokra jobban figyeljenek oda a szak­ek/ mai vezetők, A munkahelyén már sokan vannak, akik munkájuknál fogva szinte nap, mint nap az egész üaemet bejárják. Sok min­dent látnak, tapasztalnak, és szivesen el is mondják véleményü­ket, ha komolyan veszik. Az ilyen észrevételeket, véleményeket nem lehet összegyűjteni és valamikor egy termelési tanácskozá­son elmondani, mert a legtöbbje olyan jellegű, hogy egy kisebb jelentőségű intézkedéssel már meg is lehet oldani. • munkapad mellett dolgozókat a vállalat legfelső vezetőivel a különböző szintű vezetők egész sora köti össze. Ezeknek a veze­tőknek kell biztositaniok, hogy a munkások észrevételei, jó ja­vaslatai, ha szükséges, eljussanak a legfelső vezetőműig* Per­sze azért sem haragszunk, ha időnként a vállalat igazgatója, fő­mérnöke a helyszínen is kikéri egyes kérdésekben a véleményünket, vagy kéri tanácsainkat. Mint mondtam, csak a termelési tanácsko­zások ezt a szerepet nem tudják betölteni. Ugyanez vonatkozik a belső tájékoztatásra is. Negyedévenként a termelési tanácskozások nem elegendőek ahhoz, hogy az érdeklődő munkások elsősorban a maguk területét érintő kérdésekben minden­kor kellően tájékozottak legyenek, különösen nem akkor, ha eze­ken a termelési tanácskozásokon a munkások jelentős része számá­ra szinte érthetetlen, száraz vállalati számokat sorolnak fel. n&

Next

/
Thumbnails
Contents