MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1966

1966-11-04 4. öe. - 1966_PE 4/94

- 145 helyett sokkal előrevivőbb volna, ha pontosan megkapnánk azt, hogy mennyiben nem felel meg a középiskolák munkája és kol kellene erősiténünk, mert most is van olyan tapasztalatunk - persze ez nem domináns ~, hogy nem tudunk magyarázatot találni néhány fizikai dolgozó szülőnek a továbbtanulásra érdemes gyermeke felvételét illetően. Tehát szivesen vennénk az ilyen konkrét tapsztalatokat. És hadd vessem fel a pályaválasztás vonatkozásában a leányok gondjait is. A mi iskolánk elég magas százalékban helyezi el egyetemen és főiskolán a tanulóit, majdnem 60 százalékát a negyedikeseknek felveszik* Ilyen dlzempontból elégedettek vagyunk. Mégis van egy sereg leány, aki nem egyetemen és főiskolán tanul, s akiket szeretnénk valamilyen szakma felé irányitani. A leányok számára azonban nagyon kevés a szakmatanulási lehetőség és illetékes fórumoktól is alig kapunk ilyen lehetőséget. Pedig ezen a téren nagyon sürgősen tenni kellene valamit, mert most már vége van annak a helyzetnek,hogy egyénileg mindenki meg fogja oldani a saját sorsát. Nem az Íróasztalra, hanem a szakma felé irányításra gondolok. További probléma az ikkola és a társadalom kapcsolata. Jól eső érzéssel olvastam a Pártbizottság jelentésében, hogy az ifjúság nevelésében az iskolának, a KlSÜ-nek és a társadalomnak együttesen van jelentős szerepe. Ez sokszor igényelt program részünkről, amellett, hogy elsődlegesen a magunk feladatát tartjuk ebben a legnagyobbnak. Néhány évvel ezelőtt az iskola és a társadalom kapcsolatának problémája, ennek a tartalma ugy jelentkezett: hogyan dolgozik a pedagógus iskolán kivül? ta főleg a pedagógusok részéről várakozó hozzáállás volt a jellemző, itigy érzem, iaost már alapvetően megváltozott a helyzet és egyre töb-