MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1966

1966-11-04 4. öe. - 1966_PE 4/336

7. A pártélet szervezeti fejlődése Az elmúlt négy évben a budapesti pártszervezetek tovább fejlődtek. A párttagság egészségesen növekedett. Összetétele azonban nem mindenben kielégítő. a) 1966. július 1-én 4418 alapszervezet működött Budapesten, 218-al több, mint négy évvel ezelőtt. A párttagság 17 841-el több, mint 1962-ben, jelenleg 167 204 fő (ebből 9011 tagjelölt) Az összdolgozók 14,5%-a párttag. Kedvező, hogy 1%-kal növekedett a párttagságon belül a nők aránya. (31,9%.) A párttagok több mint 40%-a 18 éve, vagy annál hosszabb ideje tagja a pártnak. A létszámnövekedés azonban nem volt egyenletes. Az iparban négy év alatt 1,5%-kal, a körzetekben 44,3%-kal, a hivatalokban pedig 25,9%-kal növekedett a párttagság aránya. Kedvezőtlen a munkások és a fiatalok arányának csökkenése. A párttagok 32,7%-a fizikai munkás, ezen belül 20,2% szakmunkás, az 1962-es 35,4%, illetve 21,5%-kal szemben. A 30 éven aluli fiatalok aránya 11,4%, a korábbi 13,7%-kal szemben. Növekedett a nyugdíjasok száma. A tárgyalt időszakban a tag- és tagjelöltfelvételi munka a Budapesti Pártbizottság irányító tevékenységének fontos részét képezte. A VIII. Kongresszus és a pártértekezlet határozatai alapján a pártszervezetek az arra alkalmas munkások és fiatalok legjobbjainak a pártba való felvételét szorgalmazták. Egészségesebb fejlődés azonban csak az utóbbi években tapasztalható. A pártbizottságok és pártszervezetek nagyobb figyelmet fordítottak a pártélet belső kérdéseire, a párt szervezeti erősítésére. A budapesti pártszervezetek 1962. augusztus 1. és 1966. július 1. között 25 138 tagjelöltet vettek fel. A felvettek többsége megfelel a követelményeknek, erősíti a pártot, örvendetes, hogy ipari pártszervezetek vették fel a tagjelöltek 60%-át. 1965től javult a tagjelöltek összetétele, 2,1%-kal emelkedett a munkások és 2,8%-kal a fiatalok aránya. Az összes tagjelöltek 47,9%-a munkás, és 53,8%-a fiatal. A hivatali, intézményi pártszervezetekben gyakori, hogy nem támasztanak megfelelő követelményt. A fizikai dolgozókkal szemben viszont sok helyen túl magas a mérce. Helyenként elzárkózás is tapasztalható. Még mindig nem elég céltudatos és türelmes a politikai nevelő munka, különösen azok körében, akik a követelményeknek megfelelnek, de biztatásra várnak. A tömegszervezetekben dolgozó kommunistáknak sok helyen nem adnak olyan konkrét feladatokat, hogy a legjobb aktivisták közül rendszeresen és tudatosan neveljenek utánpótlást a párt számára. Több helyen nem foglalkoztak a szocialista brigádokban és a munkásőrségben évek óta jól dolgozó pártonkívüliek párttaggá nevelésével. A jövőben sem feladat a párttagság nagymértékű számszerű növelése. A Szervezeti Szabályzat — a kongresszusnak javasolt — idevonatkozó módosításaival egyetértve biztosítani kell, hogy a pártba felvételt kérőkkel szemben megfelelő követelményeket támasszanak. A tagfelvételi munkában erősíteni kell az ajánlók, a vezetőségek és a taggyűlés felelősségét. A fő figyelmet a munkások felvételére kell fordítani. b) A két pártértekezlet között 9414 főnek szűnt meg a párttagsága. Ebből 4353 elhalálozás miatt. A kizárások, törlések, kilépések száma 5061 volt, ami alapjában egészséges folyamatnak minősíthető. A párt egységét, a tömegek előtti tekintélyét erősítette az alkalmatlan, méltatlan elemek kikerülése. Esetenként azonban az ilyen ügyek rámutatnak a párttagság nevelése és a tagfelvételi munka gyengeségeire. c) A munkásőrség A munkásőr egységek pártirányítása megfelel a követelményeknek. A Politikai Bizottság ez évi határozata óta a tömegpolitikai munka tovább javult. A parancsnoki állomány stabil, jól felkészült. Évenként a meghatározott ütemben folyik az állományi létszám felfrissítése, s az 5 évi szolgálatot letöltötték tartalékállományba helyezése, leszerelése. A kiképzés tervszerű, színvonalas. Munkásőreink elismerésre méltóan, fegyelmezetten, szilárd harckészültségi állapotban a többi fegyveres testületekkel jól együttműködve látják el feladataikat. 8. A tömegszervezetek és tömegmozgalmak pártirányítása A lakosággal, a dolgozókkal erősödő kapcsolatok fejlődésében jelentős szerepe volt a budapesti tömegszervezeteknek és tömegmozgalmaknak, a szakszervezeteknek, a KISZ-nek a Hazafias Népfrontnak, a Nőtanácsnak, az MHS-nek a Vöröskeresztnek, a BTSB-nek, a MSZBT-nek és a TIT-nek. A vizsgált időszakban eredményesen segítették a szocialista közgondolkodás fejlődését, jól mozgósítottak a gazdasági építőmunka feladatainak megvalósítására. Széles körben ismertették a párt és a kormány célkitűzéseit, magyarázták azokat. Ezzel egy időben céltudatosabban töltötték be azt a szerepüket, hogy felmérjék tömegeik sajátos igényét, megismerjék és közvetítsék a dolgozók észrevételeit, véleményét, hangulatát. Mind jobban kifejezik és összehangolják a társadalom, s a tömegszervezeti tagság érdekeit. Tevékenységükre azonban kihatással van a Budapesten is tapasztalható „túlszervezettség" ami abban mutatkozik meg, hogy a tömegszervezetek sokszor azonos rétegek, tömegek között dolgoznak. Ez a munkában átfedést jelent és zavart okoz. Indokolt egyes szervezetek helyének, tevékenységének pontosabb körülhatárolása. Emellett munkájukat helyileg is összehangoltabbá kell tenni. Jelentős szerepet vállalnak és töltenek be a szervezetek munkájában a budapesti kommunisták. A beszámolási időszakban egyre inkább a meggyőzés 27 IIC