MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1966

1966-11-04 4. öe. - 1966_PE 4/337

alapján a szervekben dolgozó kommunisták útján érvényesül a pártirányítás. Jó a személyes kapcsolat, szervezetileg megoldott az irányítás. A tartalmi segítés azonban még nem kielégítő. A Budapesti Pártbizottság a konkrét feladatok megoldása során rendszeresen megbízatásokkal látta el a tömegszervezetek vezetésében dolgozó kommunistákat. A különböző szintű pártszervezeteket is erre ösztönözte. Ennek alapján jobban irányítják a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták tevékenységét, eredményesebben vonják be a tömegeket a párt politikájának helyi végrehajtásába. Tovább erősödött az a törekvés, hogy a tömegszervezeteknek nagyobb önállóságot és felelősséget kell adni. Előrehaladás történt a munkatervek és a főbb akciók egyeztetésében is. A fejlődés mellett azonban a munkában fellelhetők hibák és gyengeségek. A pártszervezetek elég rendszertelenül és általánosságban jelölik meg a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták feladatait. Az itt dolgozók munkáját gyakran nem ismerik el pártmunkának. A féladatok kidolgozása és megoldása során ritkán tanácskoznak velük. A pártszervezetek a tömegszervezeti munkát általában még nem a kommunisták szerepe és felelőssége oldaláról szemlélik. Igaz, elegendő segítséget sem kapnak e munka irányításához. Gyakori, hogy nem eléggé ismerik az egyes tömegszervezetek felsőbb szintű határozatait. Kevés útmutatást kapnak ahhoz, hogyan kell figyelembe venniök a sajátosságokat. Sokszor nem világos, melyek azok a feladatok és munkaterületek, ahol szorosabban kapcsolódhat egymáshoz a tevékenységük. A pártbizottságok a tömegszervezetekben elsősorban a termelési és a kampányjellegű tevékenység alakulását kísérik figyelemmel. Az ideológiai, politikai munka irányítása gyengébb. Emellett a kádermunka kérdéseivel többnyire csak a választások előtt foglalkoznak. Nem elég céltudatos az ott dolgozó — elsősorban vezető — munkatársak nevelése, képzése. a) A szakszervezetek tevékenysége A főváros társadalmi, politikai életében fontos szerepet töltenek be a szakszervezetek. A fővárosi dolgozók 90,7%-a szakszervezeti tag. A szakszervezeti munka a beszámolási időszakban tartalmamasabbá, céltudatosabbá vált. A vezetés közelebb került az alapszervezetekhez, a dolgozókhoz. Sikerült a budapesti szakszervezeti munkát jobban összehangolni, s a végrehajtás során az egységes tevékenységet biztosítani. A szakszervezetek jelentős mértékben hozzájárultak a gazdasági építőmunkában kitűzött tervek megvalósításához. Napi tevékenységükben erőteljesebb lett a politikai felvilágosító munka. Fontos szerepük van a dolgozók politikai arculatának formálásában, általános műveltségük, kulturáltságuk emelésében. Segítették a dolgozók szocialista munkaversenyét. A szocialista munkaverseny a termelési feladatok mellett elő28 mozdította a munkások szocialista tudatának, jellemének formálását, szakmai és kulturális műveltségük növelését. A szakszervezetek egyre gondosabban foglalkoznak a dolgozók ügyes-bajos dolgaival. Jobban őrködnek a törvényesség betartásán és betartatásán. Mind eredményesebben harcolnak a bérből és fizetésből élők gondjainak enyhítéséért. Megfelelő javaslatokat dolgoztak ki problémáik fokozatos megoldására. A termelési tanácskozások színvonalasabbak. Többet kell azonban tenniök az üzemi demokratizmus fejlesztéséért. A dolgozók javaslatainak rendszeres elemzése és figyelembevétele, valamint bevonásuk a végrehajtásba sok kívánni valót hagy maga után. Gyakori, hogy a szakszervezetek nem védelmezik megfelelő határozottsággal tagjaik érdekeit. Igaz, számos esetben jogaik érvényesítéséhez megfelelő támogatást sem kapnak. Politikai nevelőmunkájuk nem eléggé differenciált. Keveset foglalkoznak a még nem szervezett dolgozókkal. Nem kielégítő a vidékről bejárók, a munkásszállásokon lakók politikai nevelése, kulturális érdeklődésük felkeltése. b) A KISZ-szervezetek tevékenysége Budapesten 5723 KISZ alapszervezet működik 189 741 KISZ-taggal. Ez a 14—26 éves korosztályok mintegy 50%-a. Erősödött a KISZ politikai befolyása az ifjúság soraiban. Eredményesebb a gazdasági építőmunkára való mozgósítás, a párt célkitűzéseinek propagálása, az ifjúság marxista— leninista nevelése. A fővárosi ifjúság erkölcsi-politikai fejlődését többségében pozitívnak értékeljük. Fiatalságunk csaknem egésze a szocialista társadalmat magáénak vallja, szorgalmas munkával tevékenyen részt vesz a szocialista építésben, illetve a tanintézetekben készül választott hivatásának gyakorlására. Többségük őszinte, nyílt ember. Tiszteli a kiemelkedő fizikai, vagy szellemi teljesítményt. Bátran és szenvedélyesen bírál, sokszor azonban az összefüggéseket nem látva, kellő élettapasztalat hiányában leegyszerűsített véleményt alkot társadalmunk bonyolult valóságáról. A budapesti közvéleményben az ifjúság erényeinek elismerése mellett jelentkeznek elmarasztaló ítéletek is. Szinte minden ifjúsági rétegben tapasztalhatók nem kívánatos jelenségek. Ezek kifejezésre jutnak a fiatalság egy részénél a politikai közömbösségben, a társadalmi aktivitás hiányában, a cinizmus jelentkezésében, politikai ellenzékieskedésben, a „könnyű élet" utáni törekvésben. E megnyilvánulások okai összetettek. Részben a szocialista társadalom jelenlegi ellentmondásos viszonyaiban, részben a nyugati burzsoá hatás bizonyos fokú érvényesülésében és saját politikai tevékenységünk gyengeségében, fogyatékosságaiban gyökereznek. Az ifjúság körében tapasztalható negatív vonások megváltoztatásában, szocialista jellemvonásaik to33>^