MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1966

1966-11-04 4. öe. - 1966_PE 4/335

bi fogyatékosságok a legáltalánosabbak, s mögöttük a pártmunka értelmezésével összefüggő problémák is meghúzódnak. Számos gazdasági, kulturális és közoktatási kérdésben párhuzamosság alakult ki az állami, gazdasági, tanácsi munkában, s elmosódott a felelősség. Az utóbbi időén e vonatkozásban kedvező fejlődés tapasztalható. Sok erőt fordítottunk a helyzet elemzésére, előterjesztések, jelentések készítésére, de a végrehajtás megszervezésére és ellenőrzésére már kevesebb erő jutott. Azonos jelenségeket újra és újra megállapítunk, sokszor megelégszünk a magyarázatokkal. A határozatok gyakran általánosak, ezért nehezen ellenőrizhetők. Kevés útmutatást adnak a végrehajtás módszereire. c) A párt gazdaságszervező munkájáról A fővárosban elért gazdasági eredményeket a pártszervezetek javuló gazdaságszervező munkája jelentősen elősegítette. A kommunisták példamutató munkájukkal növelték a párt iránti bizalmat, a párt gazdaságpolitikájának hitelét. A pártszervezetek eredményesen tevékenykedtek a gazdasági építőmunkára vonatkozó határozatok feldolgozásában és végrehajtásában. A pártmunka nagyobb hatékonysága érdekében keresték a legjobb módszereket, színesebbé, sokoldalúbbá vált ilyen irányú tevékenységük. A VIII. Kongreszszus határozatainak megfelelően munkájukban előtérbe került a vezetés színvonalának növelése, a műszaki fejlesztés, a gazdaságosság fokozása. Rendszeresen segítették, ellenőrizték a tervek teljesítését. A gazdasági kérdésekkel egyre szakszerűbben foglalkoznak, a feladatokat konkrétabban határozzák meg. A pártszervezeteknek jelentős szerepe van abban, hogy főleg az utóbbi egy-két évben jobban foglalkoznak a minőségi munkával, a gazdálkodás hatékonyságának javításával. Jelentős eredmény, hogy a gazdasági kérdéseket már jórészt politikai, társadalmi oldalról közelítik meg. Jó a kapcsolatuk a gazdasági szervekkel és vezetőkkel. Rendszeresen adtak jelzéseket a gazdasági területen tapasztalt problémákról. Az esetek többségében ezeket megfelelő intézkedések követték^ A pártszervezetek munkájában megfelelő helyet kaptak a városfejlesztéssel összefüggő, a lakosságot érintő, lakás, kommunális, közlekedési, szolgáltatóipari és kereskedelmi ellátás kérdései. Az elért eredmények ellenére a pártszervezetek egy része nem elemzi elég mélyen az ismétlődő problémák, ellentmondások tényleges okait. A pártszervezetek és tömegszervezetek munkájában sok a párhuzamosság, a felesleges átfedés. A budapesti pártszervezetek gazdaságszervező tevékenysége a meglévő hibák ellenére is a szocialista építés jelenlegi szakaszában betöltötte szerepét. Az új gazdasági irányítás körülményei között — a már 26 eddig is bevált jó módszereket alkalmazva — tovább kell fejleszteni, javítani munkastílusunkat, erősítve az irányítás politikai jellegét. d) A párt káderhelyzete A pártmunkások nagy többsége alkalmas a feladatok ellátására. A négy év során növekedett felkészültségük színvonala, javult vezetési gyakorlatuk. A személyi változások többségét az adott terület megerősítése indokolta. Az átlagosnál nagyobb volt a cserélődés az üzemi titkári funkcióban. Ez részben a kialakult nagy vállalatokban végzett munka igényeivel, esetenként a nem elég körültekintő kiválasztással függött össze. Jelentősen nőtt az elmúlt négy év során a pártmunkások általános műveltsége, szakmai iskolázottsága. A függetlenítettek 77,8 százalékának, a nem függetlenített titkárok 60%-ának középiskolai, vagy ennél magasabb képesítése van. A pártmunkások politikai képzettsége is javult. A tanulásuk túlzott mértékben a különböző iskolákon folytatott továbbképzésre szűkült, az iskolán kívüli rendszeres továbbképzés azonban háttérbe szorult. A pártmunkások közel 40%-a tanul valamilyen iskolán. Ez időnként a napi munka folyamatosságában is nehézséget okoz. A tanulás nem minden esetben kapcsolódik a pártmunkához. Több elvtárs valamely diploma birtokában, újabb megszerzésére és nem a marxizmus—leninizmus magasabb szintű ismeretére törekszik. Az utóbbi két évben javult a képzés tervszerűsége. Ennek nyomán növekedett a politikai oktatásban részvevők száma. A választott testületek megerősödése, a munkastílus javulása elősegítette a káderek fejlődését is. Gyakorlattá vált megismerésük, nevelésük munka közben. Ennek alapján csökkentek a végrehajtóbizottságok kádermunkájának formális vonásai. A káderpolitikai elvek értelmezése nem volt minden esetben egységes. A szakmai hozzáértés igénye mellett nem volt eléggé hangsúlyos a marxista—leninista ismeret, a biztonságos eligazodás a politikai kérdésekben, a mozgósító és szervezőkészség követelménye. A kádermunkákban előfordultak „kényszermegoldások", s azonos körben mozgás is. A pártmunkások megítélésének mindinkább alapja a végzett munka eredményessége, a politikai és szakmai rátermettség, a vezetőkészség, a jellembeli tulajdonságok összessége. Kiválasztásuk, nevelésük tartalma általában összhangban van a megoldandó feladatokkal. A soron következő feladatok a Budapesti Pártbizottság és a kerületi pártbizottságok irányító munkájának erőteljes fejlesztését követelik meg. Ez elsősorban a politikai meggyőző, nevelő munka erősítését jelenti. Nagyobb szerep hárul a választott szervekre a feladatok megoldásában részvevő valamennyi szerv tevékenységének összehangolásában. A vezetőszerep erősítésének egyben legfontosabb feltétele a színvonalas kádermunka. svr