MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1966

1966-11-04 4. öe. - 1966_PE 4/334

letve elintézésükről nem mindig tájékoztatják a kollektívát. A kritikai légkör fejlődésétől elmaradt, gyenge és sokszor formális az önbírálat. c) A két pártértekezlet közötti időszakban a bu­dapesti párttagság fegyelme erősödött. A párt fe­gyelmét a kommunista erkölcsöt megsértők, párt­tagságunknak nem egészen 1%-át teszik ki. A fe­gyelmi vétségek az adott időszak politikai, társa­dalmi problémáit tükrözik: majdnem 50%-uk to­vábbra is az anyagi kár-okozással, illetve az iszá­kossággal, erkölcstelen élettel kapcsolatos. Sok kárt okoz a pártnak, hogy a gazdasági életben dolgozó vezető beosztású párttagok között az utóbbi évek­ben — ha nem is nagy számban — de növekedett a súlyos következményekkel járó vétségek száma. Az utóbbi időben néhány esetben fegyelmileg fe­lelősségre kellett vonni és a pártból kizárni a párt politikájával való tudatos szembenállásért pártta­gokat és kisebb csoportokat. Pártszervezeteink rendszeresebben foglalkoznak a kommunisták fegyelmi helyzetével, s ez nevelő célzatú fegyelmi büntetésekben is megmutatkozik. A pártbüntetések többsége eléri nevelő célját. Erre utal, hogy a régebbi pártbüntetések törlését az il­lető megváltozott magatartása az esetek túlnyomó többségében indokolja. Ennek ellenére tapasztaljuk, hogy sok pártszer­vezetben még nem alakult ki olyan légkör, mely idejében visszatartaná, elítélné azokat a párttago­kat, akik megsértik a kommunista erkölcsöt, a tár­sadalmi együttélés szabályait, a pártfegyelmet. Mi­után a fegyelmi munkát nem lehet elvonatkoztatni a párt belső életének problémáitól, a párt munkájá­nak egészétől a fegyelmi — erkölcsi helyzet to­vábbi javulásának előfeltétele a párt általános meggyőző nevelő munkájának továbbfejlesztése. A pártélet^ tová bbi egés zséges feilődésp mpakí­vánja a de mokratizmus és a cen tralizmus eg yi dejű erősítését^ A feladatok kidolgozásakor többször meg kell hallgatni a párttagság véleményét. A párt­szervezetek rendszeresebben számoljanak be a vég­zett munkáról, az elhangzott észrevételek sorsáról. Növeljék a személyi felelősséget a határozatok végrehajtásában. Erősítsék a pártfegyelmet, követ­kezetesen lépjenek fel a határozatok megszegői­vel, a kommunista erkölcs megsértőivel szemben. Fejlesszék tovább a tagság pártszerű bíráló kész­ségét, s ösztönözzék az önkritikái készség erősítését. 6. A pártszervezeteket irányító munka néhány kérdése A budapesti pártszervek rendszeresen foglalkoz­tak a pártmunka stílusával, a vezető testületek munkájával. Javították a pártszervek és az appa­rátusok munkarendjét, szervezeti felépítését. a) A Budapesti Pártbizottság irányító munkája fejlődött. Nőtt a Budapesti Pártbizottságnak, mint választott testületnek a szerepe. A pártbizottsági üléseken megvitatott napirendi pontok a VIII. kongresszus határozataiból adódó legfontosabb kérdések voltak, olyan témák, amelyek a budapesti pártmunka számára iránymutatásul szolgáltak. Az irányító munka szakszerűbb, színvonalasabb és ha­tékonyabb lett. A Budapesti Pártbizottság és Vég­rehajtóbizottság féléves munkaprogram szerint rendszeresen ülésezett. A pártbizottsági és a végrehajtóbizottsági ülése­ken olyan témák kerültek megvitatásra, amelyek­ben a döntés e vezető testületek valamelyikére tar­tozott. Más kérdésekben a döntést az illetékes ál­lami, tanácsi, gazdasági szervektől kérte a pártbi­zottság. Több, az egész főváros életére vonatkozó jelentős várospolitikai tennivalót a Fővárosi Ta­nács Végrehajtóbizottságával közösen tárgyalt meg. A választott testületek tagjai rendszeres tá­jékoztatást kaptak az általános, időszerű kérdések­ről és a végzett munkáról. A pártbizottsági tagok­nak a vitában való részvétele az egyes napirendi pontok jellegétől függően változott. Általában kri­tikusan mondtak véleményt. A Pártbizottság jobban ellenőrizte a határoza­tok végrehajtását. Az elmúlt négy év alatt a Vég­rehajtóbizottság felülvizsgálta és véleményezte a kerületi pártbizottságok irányító, ellenőrző és se­gítő munkáját. A végrehajtóbizottsági tagok rend­szeresebben vettek részt kerületi és üzemi pártren­dezvényeken. A Budapesti Pártbizottság tagjai a határozatok előkészítésében és végrehajtásának el­lenőrzésében aktívan közreműködtek. A Budapesti Pártbizottság munkájára tett fő megállapítások a kerületi pártbizottságok irányító munkáját is jellemzik. Eredményes tevékenységet folytattak a határozatok végrehajtásáért, a helyi sajátosságoknak megfelelően jelölték ki feladatai­kat, nőtt önállóságuk. Az utóbbi időben rendszere­sebben foglalkoztak az eszmei, politikai nevelő­munka és a pártélet kérdéseivel. Nagyobb figyel­met fordítottak a községfejlesztési' feladatokra. A választott testületeket feladatuk ellátásában eredményesen segítette a pártapparátus. Munkája az elmúlt négy évben színvonalasabb lett. Jelentős szerepe van abban, hogy a választott testületek he­lyes határozatokat hoztak. A végrehajtás megszer­vezésében és ellenőrzésében is számottevő a fejlő­dés. Munkájuk fogyatékosságai azonosak a párt­munka általános gyengeségeivel. Az elmúlt négy év során a korábbi évek gyakorlatát folytatva az apparátus létszáma 1962-höz képest csak 4,3%-kal nőtt. Ez döntően a pártiskolai és esti egyetemi ok­tatók számának növekedéséből adódik. A Budapesti Pártbizottság függetlenített munkatársainak szá­ma a négy évvel korábbinál közel 35%-ícal kisebb. A kerületi pártbizottságok apparátusának létszáma változatlan. Az üzemi pártbizottságokon viszont 64%-kal több függetlenített pártmunkás dolgozik. b) Az elmúlt négy évi eredményes munkáhuz hozzájárult, hogy a VIII. kongresszuson meghatá­rozott politikai feladatokhoz és célkitűzésekhez megfelelően igazodott a pártmunka stílusa is. Na­gyobb hozzáértéssel végzik a feladatok kialakítá­sát és megoldását egyaránt. A pártmunka konkré­tabb és operatívebb lett. E fejlődés mellett az aláb­33^. 25

Next

/
Thumbnails
Contents