MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1966

1966-11-04 4. öe. - 1966_PE 4/333

objektív okokat, melyek a gazdaságirányítás re­formját sürgetik, és szükségessé teszik. Ezért a központi döntések alapján ki kell dolgozni a re­form alapvonásai széleskörű ismertetésének prog­ramját, differenciált tematikáját. Indokolt nagy fi­gyelmet fordítani a párt- és tömegszervezetek fel­adatainak kidolgozására, a párt, tömegszervezeti, valamint gazdasági vezetők megfelelő felkészíté­sére. 4. A kommunisták aktivitása A párttagság többsége példamutatóan végzi munkáját, s teljesíti a párttagsággal járó kötele­zettségeit, rendszeres, konkrét pártmegbizatás alapján: 35—40%-uk közvetlenül a pártszerveze­tekben, 30—35%-uk a tömegszervezetekben, 1— 2%-uk a körzeti alapszervezetekben tevékenyke­dik. Sokuknak több funkciója is van. Ez túlzott terhelést okoz, ezért egyes feladatok ellátása for­mális. A tapasztalatok nem igazolják azokat a véleményeket, amelyek szerint „csökkent a párt­tagok aktivitása". A párttagok többsége fegyelme­zetten végzi feladatát, eleget tesz a Szervezeti Sza­bályzat követelményeinek. Sokan igénylik, hogy jobban vonják be őket a munkába, s rendszeresen kapjanak konkrét feladatokat. A párttagság egy részének politikai kiállása nem kielégítő. A múlt években pl. határozott fellépésre volt szükség a vezető funkcióban levő párttagok politikai aktivitásának javításáért. Egyeseknél hal­ványult az a felfogás, hogy a párttag legfőbb köte­lessége a párt politikájának hirdetése, és védelme az osztály, a nép tudatos szolgálata. Még a jól fel­készült párttagok, aktivisták egy részénél is hiány­zik a szenvedélyesség, csökkent az öntevékenység. Egyes párttagok felfogását és cselekvését a ké­nyelmesség, az önzés, az anyagiasság befolyásolja. A párttagok egy része aktivitásának csökkenésé­ben, a politikai kiállástól való elhúzódásának je­lentős szerepe van annak is, hogy pártmunkával való megbízatásuk nem elég tudatos és tervszerű. Beszámoltatásuk a végzett munkáról rendszerte­len. Sokszor nem érzik tevékenységük fontosságát. Több pártszervezet kevés gondot fordít a tagjai ál­tal végzett munka értékelésére. A j.01 végzgtt_mun­k a elismerése is sokszor elmarad. Nem használják fel eléggé sem a taggyűlést, sem a pártcsoportok nevelő hatását. De gátol egyes kommunista gazda­sági vezetők munkájának apolitikussága is. Az utóbbi időben az is előfordult, hogy a politikai munkát végző beosztott hátrányos helyzetbe ke­rült, vagy rosszalást érzett. Mindezek fokozták a politikai bátortalanságot, s növelték a passzivitást. Erősítsük tovább a párttagság politikai-eszmei­cselekvési egységét. Javítani kell a párttagság marxista—leninista felkészültségét, erősíteni poli­tikai szilárdságát. Határozottabb harcot kell foly­tatni a helyenként jelentkező revizionista és dog­matikus irányzatokkal szemben. Minden párttagtól követeljük meg a párt politikája melletti kiállást, a Szervezeti Szabályzat megtartását, a határozatok következetes végrehajtását. 24 A pártszervezetek fordítsanak nagy figyelmet a pártoktatás színvonalának emelésére, az elmélet és a gyakorlat jobb összekapcsolására. Törekedjenek arra, hogy a párttagság nagyobb számban vegyen részt a pártoktatás különféle formáiban. Gondos­kodjanak a társadalmi, gazdasági, kulturális terü­leten vezető posztokat betöltők ideológiai tovább­képzéséről. Javítsák meg a párttagok politikai tá­jékoztatását, a politikai tömegmunka módszereit, hogy a határozatok végrehajtására még eredmé­nyesebben mozgósíthassák a pártonkívülieket is. 5. A demokratikus centralizmus érvényesülése A budapesti pártéletben érvényesül a demokra­tikus centralizmus. A pártszervezetek mindenna­pos tevékenysége összhangban van a párt általá­nos politikájával, határozataival. Nőtt a pártszer­vezetek önállósága, kezdeményezése. A vezetősé­gek mind öntevékenyebbek. Az érvényesülő és fej­lődő demokratizmus és vitaszellem azonban nem mindig párosul a határozatok következetes végre­hajtásával. A pártbizottságok helyszíni segítése, ellenőrzése nem javult kielégítően, s gyakori, hogy az alapszervezetek feladatait általánosságban jelö­lik meg. A végrehajtás megszervezése során nem segítik kellően a határozatok megértését, a helyi tennivalók kidolgozását. Ritkán fordul elő, hogy személyre szólóan határozzák meg a feladatokat. Még ritkább a feladatok elmulasztása miatti sze­mélyes elmarasztalás. a) Növekedett a választott pártszervek szerepe. A négy év során minden szinten erősödött a veze­tés kollektivitása. A döntéseket érdemi viták elő­zik meg. Fokozódott a testületek tagjainak a két ülés közötti munkába való bevonása. A párttagsággal rendszeresen ismertetik a fel­sőbb szervek határozatait. De nem kielégítő a tag­ság bevonása a feladatok kidolgozásába és végre­hajtásába. A pártbizottságok a jövőben rendszere­sebben válasszák ki azokat a fontos kérdéseket, melyek határozat előtti vitája elősegítheti a párt­tagság egységes cselekvését. A pártszervezetek többségében javult a taggyű­lések színvonala. A beszámolók a legfontosabb pártpolitikai, gazdasági és tömegkulturális kérdé­sekkel foglalkoznak. A pártszervezetek többsége képes a felső pártszervek határozatait alkotó mó­don megvitatni és végrehajtását megszervezni. b) A budapesti pártéletben megfelelő a légkö r a bírálat gyako rlásához. E lsősorban a kritika fejlő­dött. A legtöbb megjegyzés, észrevétel a munka fo­gyatékosságaival kapcsolatos. Kevesebben kritizál­ják a helytelen politikai-ideológiai nézeteket, vagy a kifogásolható magatartást. A bírálatok nagy ré­sze jószándékú, segíteni akaró. Azonban a figye­lem középpontjában gyakran nem a saját munka­terület fogyatékosságainak, hanem más szervek ál­tal elkövetett hibáknak bírálata áll. A bírálat azon­ban nem minden pártszervezetben érvényesül. Aka­dályozza a bírálat fejlődését, hogy az elhangzott észrevételek, esetenként nem nyernek elintézést, il­lll

Next

/
Thumbnails
Contents