MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1966
1966-11-04 4. öe. - 1966_PE 4/333
objektív okokat, melyek a gazdaságirányítás reformját sürgetik, és szükségessé teszik. Ezért a központi döntések alapján ki kell dolgozni a reform alapvonásai széleskörű ismertetésének programját, differenciált tematikáját. Indokolt nagy figyelmet fordítani a párt- és tömegszervezetek feladatainak kidolgozására, a párt, tömegszervezeti, valamint gazdasági vezetők megfelelő felkészítésére. 4. A kommunisták aktivitása A párttagság többsége példamutatóan végzi munkáját, s teljesíti a párttagsággal járó kötelezettségeit, rendszeres, konkrét pártmegbizatás alapján: 35—40%-uk közvetlenül a pártszervezetekben, 30—35%-uk a tömegszervezetekben, 1— 2%-uk a körzeti alapszervezetekben tevékenykedik. Sokuknak több funkciója is van. Ez túlzott terhelést okoz, ezért egyes feladatok ellátása formális. A tapasztalatok nem igazolják azokat a véleményeket, amelyek szerint „csökkent a párttagok aktivitása". A párttagok többsége fegyelmezetten végzi feladatát, eleget tesz a Szervezeti Szabályzat követelményeinek. Sokan igénylik, hogy jobban vonják be őket a munkába, s rendszeresen kapjanak konkrét feladatokat. A párttagság egy részének politikai kiállása nem kielégítő. A múlt években pl. határozott fellépésre volt szükség a vezető funkcióban levő párttagok politikai aktivitásának javításáért. Egyeseknél halványult az a felfogás, hogy a párttag legfőbb kötelessége a párt politikájának hirdetése, és védelme az osztály, a nép tudatos szolgálata. Még a jól felkészült párttagok, aktivisták egy részénél is hiányzik a szenvedélyesség, csökkent az öntevékenység. Egyes párttagok felfogását és cselekvését a kényelmesség, az önzés, az anyagiasság befolyásolja. A párttagok egy része aktivitásának csökkenésében, a politikai kiállástól való elhúzódásának jelentős szerepe van annak is, hogy pártmunkával való megbízatásuk nem elég tudatos és tervszerű. Beszámoltatásuk a végzett munkáról rendszertelen. Sokszor nem érzik tevékenységük fontosságát. Több pártszervezet kevés gondot fordít a tagjai által végzett munka értékelésére. A j.01 végzgtt_munk a elismerése is sokszor elmarad. Nem használják fel eléggé sem a taggyűlést, sem a pártcsoportok nevelő hatását. De gátol egyes kommunista gazdasági vezetők munkájának apolitikussága is. Az utóbbi időben az is előfordult, hogy a politikai munkát végző beosztott hátrányos helyzetbe került, vagy rosszalást érzett. Mindezek fokozták a politikai bátortalanságot, s növelték a passzivitást. Erősítsük tovább a párttagság politikai-eszmeicselekvési egységét. Javítani kell a párttagság marxista—leninista felkészültségét, erősíteni politikai szilárdságát. Határozottabb harcot kell folytatni a helyenként jelentkező revizionista és dogmatikus irányzatokkal szemben. Minden párttagtól követeljük meg a párt politikája melletti kiállást, a Szervezeti Szabályzat megtartását, a határozatok következetes végrehajtását. 24 A pártszervezetek fordítsanak nagy figyelmet a pártoktatás színvonalának emelésére, az elmélet és a gyakorlat jobb összekapcsolására. Törekedjenek arra, hogy a párttagság nagyobb számban vegyen részt a pártoktatás különféle formáiban. Gondoskodjanak a társadalmi, gazdasági, kulturális területen vezető posztokat betöltők ideológiai továbbképzéséről. Javítsák meg a párttagok politikai tájékoztatását, a politikai tömegmunka módszereit, hogy a határozatok végrehajtására még eredményesebben mozgósíthassák a pártonkívülieket is. 5. A demokratikus centralizmus érvényesülése A budapesti pártéletben érvényesül a demokratikus centralizmus. A pártszervezetek mindennapos tevékenysége összhangban van a párt általános politikájával, határozataival. Nőtt a pártszervezetek önállósága, kezdeményezése. A vezetőségek mind öntevékenyebbek. Az érvényesülő és fejlődő demokratizmus és vitaszellem azonban nem mindig párosul a határozatok következetes végrehajtásával. A pártbizottságok helyszíni segítése, ellenőrzése nem javult kielégítően, s gyakori, hogy az alapszervezetek feladatait általánosságban jelölik meg. A végrehajtás megszervezése során nem segítik kellően a határozatok megértését, a helyi tennivalók kidolgozását. Ritkán fordul elő, hogy személyre szólóan határozzák meg a feladatokat. Még ritkább a feladatok elmulasztása miatti személyes elmarasztalás. a) Növekedett a választott pártszervek szerepe. A négy év során minden szinten erősödött a vezetés kollektivitása. A döntéseket érdemi viták előzik meg. Fokozódott a testületek tagjainak a két ülés közötti munkába való bevonása. A párttagsággal rendszeresen ismertetik a felsőbb szervek határozatait. De nem kielégítő a tagság bevonása a feladatok kidolgozásába és végrehajtásába. A pártbizottságok a jövőben rendszeresebben válasszák ki azokat a fontos kérdéseket, melyek határozat előtti vitája elősegítheti a párttagság egységes cselekvését. A pártszervezetek többségében javult a taggyűlések színvonala. A beszámolók a legfontosabb pártpolitikai, gazdasági és tömegkulturális kérdésekkel foglalkoznak. A pártszervezetek többsége képes a felső pártszervek határozatait alkotó módon megvitatni és végrehajtását megszervezni. b) A budapesti pártéletben megfelelő a légkö r a bírálat gyako rlásához. E lsősorban a kritika fejlődött. A legtöbb megjegyzés, észrevétel a munka fogyatékosságaival kapcsolatos. Kevesebben kritizálják a helytelen politikai-ideológiai nézeteket, vagy a kifogásolható magatartást. A bírálatok nagy része jószándékú, segíteni akaró. Azonban a figyelem középpontjában gyakran nem a saját munkaterület fogyatékosságainak, hanem más szervek által elkövetett hibáknak bírálata áll. A bírálat azonban nem minden pártszervezetben érvényesül. Akadályozza a bírálat fejlődését, hogy az elhangzott észrevételek, esetenként nem nyernek elintézést, illll
