MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1966

1966-11-04 4. öe. - 1966_PE 4/332

Az is bebizonyosodott, hogy a tehetséges munkásparaszt fiatalok továbbtanulása elsősorban nem a származási korlátozások alkalmazásával, hanem a szükséges politikai, anyagi és nevelési feltételek megteremtésével biztosítható. A viták arra is rávilágítottak, hogy Budapesten nem teljesen egységes a kongresszusi határozat értelmezése, a határozat végrehajtása pedig ellentmondásos. Ezért a Budapesti Pártbizottság konkrét határozatot hozott a budapesti feladatokról és javaslatot tett az illetékes állami szerveknek az egyetemi felvételi rendszer jobb végrehajtására. Az eltérő véleményeket erősítik a végrehajtás helyenkénti torzulásai, amelyből helytelenül általános következtetéseket vonnak le. Pedig ezek éppen abból adódnak, hogy nem jól hajtják végre a párt szövetségi politikáját. Az e kérdésekről folytatott nyílt, őszinte viták lehetővé tették, hogy felszínre kerüljenek a téves nézetek. A leküzdésüket szolgálta a Központi Bizottság ideológiai irányelveinek megvitatása. E társadalmi méretű vita a politikai-ideológiai érdeklődés fokozódását eredményezte. Nyomában a politikai élet felélénkült, s ezzel párhuzamosan az ideológiai tevékenység is javult. E pozitív folyamat erősödése során — bár számszerint nem jelentős arányban — tovább növekedett a párt politikáját bíráló, helyességét kétségbevonó párttagok száma. A múlt időszak és napjaink gondjai között sok elvtárs nehezebben igazodik el. Egyesek bizonytalanokká, esetenként ingadozókká váltak. A párttagság egy részének ideológiai-politikai problémái azt mutatják, hogy a párton belüli nevelőmunka még nem tudta kellően megértetni a fejlődésben végbemenő változásokat, azok szükségszerű tükröződését a politikában. 3.\\ pártszervezetek tömegpolitikai nevelő munkája Bár az eredményes nevelő munka objektív feltételei a múlt években tovább erősödtek, az agitációs munka a fokozott igényeknek még nem mindenben tudott megfelelni. Fontos politikai akciók tartalmiszervezeti előkészítése nem volt mindig jó. Egyegy nagy feladat legfőbb politikai összefüggéseit a pártszervezetek sokszor késve ismerték meg. Az agitációs munka érvanyagának központi és budapesti kidolgozása esetenként késett, némelykor elmaradt. Agitációnk gyengesége miatt sem erősödött kellően a lelkesedésre, a szocializmus győzelmébe vetett hitre, a becsületre, a példamutatásra való apellálás. a) A tájékoztatás az utóbbi években javult és mindinkább a politikai munka részévé vált. Ez a sajtó és más hírközlő szervek tevékenységének javulásában, a pártnapok, a csoportos és egyéni beszélgetések rendszerességében, számszerű növekedésében, tartalmuk gazdagodásában tükröződött. Azonban még sokszor nem jut el a párt szava a lakosság egy részéhez. A nemzetközi, az országos és a budapesti nagyobb horderejű kérdések mind kielégítőbb ismertetése mellett a munkahelyi tájékoztatás még vérszegény. Az üzemi lapok színvonala mind a tartalom és a témaválasztás, mind az újságírói műfajok változatosságát tekintve emelkedett. Eredményesen segítették a pártszervezetek gazdaság-szervező és kulturális-nevelő munkáját. Legfontosabb feladatuk a lap üzem-jellegének további erősítése, a dolgozóknak a helyi politika alakításában és végrehajtásában való aktív részvételre ösztönzése. A tömegpolitikai munka koordináltsága még sok kívánnivalót hagy maga után. A társadalmi szervek túlméretezettsége, a túlszervezettség, s az ebből eredő felesleges párhuzamosság sokszor fékezi a munkát. b) A budapesti párttagság politikai-ideológiai arculatának alakításában a pártoktatás jelentős szerepet tölt be. Eredményességének alakulására ugyanakkor visszahatnak a politikai események. E kölcsönhatás növekedésének egyik legfőbb oka, hogy a pártpropaganda mindinkább fő feladatának tekinti a gyakorlat által feltett kérdések elméletileg megalapozott megválaszolását. Bár a marxista gondolkodásmód elterjesztésében vitathatatlan az előrelépés, a pártoktatás tartalma és formái további fejlesztést igényelnek. A pártoktatás minőségi javulásával párhuzamosan négy év alatt mintegy 20 ezerrel nőtt a tanulók száma. Különösen a magasabb szintű oktatási formák iránt nagyobb az érdeklődés. Az 1962-es budapesti pártértekezlet határozatának megfelelően kiépült a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem 11 kerületi tagozata is. A pártoktatás e formájában közel 10 000-en tanulnak, az 1963-as 2230 résztvevővel szemben. Figyelemreméltó a fejlődés a tömegoktatásban is: a négy évvel ezelőtti 72 ezres hallgatói létszám 90 ezerre növekedett. Hasonlóan gyarapodott a szakszervezetek és a KISZ marxizmus propaganda tanfolyamainak hallgatói létszáma is. Biztosítani kell, hogy a pártoktatás még inkább a párttagok és a fizikai munkások politikai továbbképzésének feladatát lássa el. A pártoktatás színvonalának alakulása összefügg a propagandisták általános és marxista felkészültségének fejlődésével. Jelentősen javult iskolázottságuk, pártiskolai végzettségük. A propagandisták képzésének és továbbképzésének mai rendszere — kisebb szükséges korrekciók után — a következő évek követelményeinek is várhatóan megfelel. Ideológiai továbbképzésük elősegítése mellett módszertani kultúrájuk emelésére kell nagyobb gondot fordítani. Áldozatos munkájukért elismerést érdemelnek. A budapesti pártiskolák az elmúlt években jelentősen hozzájárultak a párttagság és az aktivisták politikai-ideológiai fejlődéséhez. A következő évek tömegpolitikai munkájának alapját pártunk IX. kongresszusának határozatai, a harmadik ötéves terv és a gazdaságirányítási reform fő követelményei képezik. A tömegpolitikai munka egyik központi feladata, hogy a lakosság mind szélesebb rétegeivel megismertesse azokat az 23 3,3,2.