MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1966

1966-11-04 4. öe. - 1966_PE 4/330

az áruforgalomból 5 év alatt 1,3%-ról 1,2%-ra esett vissza. A kisárutermelők és kiskereskedők jelentős része (pl. kereskedőknek 64%-a 55, illetve 60 évnél idősebb) az idősebb generációhoz tartozik. Eszmeipolitikai álláspontjukat mindenekelőtt kispolgári helyzetük határozza meg. Az anyagi biztonság formálja hangulatukat. Az elmúlt években erősödött e réteg és a rendszer kapcsolata. Többségük törekszik egyéni érdekeit összekapcsolni a fogyasztók és á népgazdaság érdekeivel. Vannak azonban szép számmal olyanok is, akik a vagyon, a pénzszerzés rabjai. Becsapják a fogyasztókat, a népgazdaságot. Ezek a kisiparosok és kiskereskedők foglalkoztatják a kupecokat, és a kontárokat. A harácsolókat nemcsak a munkások és más dolgozók, hanem a becsületesen dolgozó kisiparosok és kiskereskedők is elítélik. E magatartás kialakulása az utóbbi évek fejlődésének egyik lényeges eredménye. A politikai kérdések közül főként a nemzetközi helyzet és a saját helyzetüket befolyásoló belpolitikai kérdések foglalkoztatják őket. Többségük tájékozott a nemzetközi események alakulásáról, rendszeres újságolvasók és közülük sokan hallgatják a külföldi rádiók híreit. Az ellentétes hatások ellenére elítélik a háborút és különböző indítékból egyetértenek a békés egymás mellett élés politikájával. Eszmei, ideológiai kérdésekkel keveset foglalkoznak. Erősen él körükben a magyarkodó, nacionalista, soviniszta szemlélet. Ez szinte megszokott „hagyomány" közöttük, amely összefügg elszigetelt helyzetükkel, neveltetésükkel és a körükben végzett alacsony színvonalú ideológiai-politikai munkával. A lakosság jobb kiszolgálásán dolgozó kisiparosokat támogatni kell, ugyanakkor erőteljesen fellépve a spekuláns és harácsoló elemek ellen. VI. A PÁRTTAGSÁG ESZMEI-POLITIKAI ÉS CSELEKVÉSI EGYSÉGE A budapesti párttagság egységes a párt eszmei, politikai céljainak elfogadásában, döntő többségulz cselekvően vesz részt azok megvalósításában. A Pártbizottság nagy fontosságot tulajdonított a pártegység állandó erősítésének, a tagság aktivitása növelésének. A pártszervezetekben a négy év során élénkültek a viták. Ez a pártélet fejlődésének, a párttagság politikai érettsége növekedésének eredménye. De természetes velejárója annak is, hogy mind hazánk fejlődésében, mind a nemzetközi életben sok kérdés és megoldásra váró feladat új módon vetődött fel. 1. A párt nemzetközi politikájának megítélése A párttagság érdeklődése igen jelentősen megnőtt a nemzetközi kérdések iránt. A nemzetközi 3 eseményekben való eligazodást, nagyban elősegítette a Központi Bizottság állásfoglalása. A budapesti párttagság saját tapasztalatai alapján győződött meg a párt és a kormány helyes külpolitikai vonalvezetéséről. A külpolitikai események megfelelő értékelését különösen nagyobb kül- és belpolitikai események idején — a tömeghangulat hullámzása, a jelenségek egyszerűsített értékelése, egyik, vagy másik tényező kiemelése, abszolutizálása zavarta meg. A fővárosi kommunisták egyetértenek a Központi Bizottságnak a nemzetközi kérdésekben érvényesülő elveivel és gyakorlatával: támogatják a békés egymás mellett élés következetes alkalmazását, az imperialista agresszió elleni kérlelhetetlen küzdelmet, a nemzetközi munkásmozgalom egységéért folytatott harcot, a szocialista országok egymás közti testvéri kapcsolatainak bővítését, a felszabadító mozgalmak segítését. Egyértelműen helyeslik a vietnami nép támogatását, a párt és a kormány ezzel kapcsolatos politikáját. Vallják: nehéz, bonyolult körülmények között pártunk teljesíti a proletár internacionalizmusból eredő kötelességeit. Erősödött a szocializmus erejébe vetett hit és bizalom, az imperializmus legyőzhetőségének tudata. A párttagság egységesen támogatja azt a politikát, hogy pártunk elsősorban a szocialista országokkal való elvi alapokon nyugvó jó kapcsolatok további bővítésére törekszik. Tovább erősödött a Szovjetunió tisztelete, a Szovjetunió politikájának helyességéről vallott meggyőződés. A párttagság egy része lassúnak tartja a szocialista országokhoz fűző kapcsolataink fejlődését — különösen az utazási nehézségek elhárítását, — és jószándékúan sürgetik e folyamat meggyorsítását. Helyeslik a szocialista országok élénkülő külpolitikai tevékenységét, azt a kezdeményezést, hogy helyzetükből adódóan, sajátos eszközökkel törekszenek elősegíteni a legégetőbb nemzetközi problémák megoldását, örömmel fogadják a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységének növekvő aktivitását az európai béke biztosításában, a háborús veszély elhárításában. A fejlett kapitalista országokkal való kapcsolatok alakulásának megítélésében vélemény-eltérések is tapasztalhatók. A párttagság egy része nagyobb óvatosságra int, mások a nyugati turistaforgalom kibővüléséből és a fellazítás veszélyéből eltúlzott következtetéseket vonnak le. Általában jól látják, hogy a tőkés országokkal való kereskedelmi és turista kapcsolatban esetenként a nemzeti önbecsülés hiánya, saját eredményeink lebecsülése, a nyugati tőkés országok eredményeinek túlbecsülése okoz problémát. Hiányolják, hogy a tőkés országok kommunista pártjainak, munkásmozgalmának fejlődéséről hézagos a tájékoztatás. A harmadik világhoz fűződő kapcsolatainkat alapvetően jónak minősítik, helyeslik a gazdasági, politikai együttműködés bővülését. Aggodalommal és együttérzéssel szemlélik azt a küzdelmet, melyet a kommunista és demokratikus pártok vívnak a függetlenségért, a társadalmi haladásért. 21 3o