MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1966

1966-11-04 4. öe. - 1966_PE 4/329

sok előítélet van. Ezt az előítéletet igazolva látják sokszor az értelmiség egyes csoportjai életmódjának kirívó jelenségeiben. 3. Az értelmiség eszmei-politikai fejlődése A beszámolási időszakban tovább növekedett a budapesti értelmiség létszáma, az összlakosságon belüli aránya. Tevékenységének hatása szélesedett és mélyült. A fejlődés egészséges tendenciájának fokozott erősödése annak eredménye, hogy az alkotó munkájához szükséges feltételeket a társadalmunk mind kielégítőbben biztosítja. Ennek eredményeként a budapesti értelmiség többsége aktívan és eredményesen részt vesz a társadalmi, gazdasági és kulturális élet fejlesztésében. Tovább erősödött az értelmiség progresszív magja, amelynek gerincét a kommunisták alkotják. Politikai szilárdságuk hatással van környezetükre. Ideológiailag és szakmailag is képzettek. Ezért társadalmi tevékenységük haszna és hatása nagy értékű. Közülük is kiemelkedik sok szakmai tekintély és közéleti személyiség. A fővárosi értelmiségnek több mint a fele már a felszabadulás után szerezte diplomáját. Az elmúlt négy évben is tovább növekedett sorukban a munkás- és parasztcsaládokból származók aránya. Az értelmiség szociális összetételének megváltozása együtt járt a szocialista értelmiség számának és arányának növekedésével. Az értelmiség tagjainak); mind nagyobb hányada válik a szocializmus hívé-ll vé. A szocialista társadalom további megerősödése az értelmiség más kategóriájának lojalitását is eredményezte. A nép jó szolgálatának indítéka többségüknél tehetségük és tudásuk hasznosításának szándékából ered. A budapesti értelmiség alkotó munkája nyomán tovább erősödtek a tudomány és a gyakorlat egységének megteremtésére irányuló törekvések. Az anyagi és erkölcsi megbecsülésük társadalmi rendünkhöz való bizalmukat tovább erősítette, mégis állandó beszédtéma közöttük, hogy fizetésük nincs arányban felkészültségükkel és munkájuk társadalmi hasznával. Az orvosok közül sokan ezzel indokolják, hogy az etikai helyzet alakulásában nincsen előrehaladás, sőt helyenként jelentős viszszaesés tapasztalható. Az értelmiség egyes rétegei közötti politikai nevelő munka gyengesége akadályozza a helyzet javulását. f A kétségtelen politikai, ideológiai fejlődés elle-l nére a budapesti értelmiség zöme még nem rendelkezik kellő ideológiai-politikai biztonsággal. A tár-^ Isadalmi fejlődés bonyolult összefüggéseit nem mindig a valóságnak megfelelően értékeli, így könnyen hajlamos — nem egyszer érzelmi indítékok alapján — szélsőséges megállapításokra is. Politikai-ideológiai fejlődésük üteme egyenetlen. Különböző rétegeik és az ezeken belüli csoportok között is jelentős fejlődésbeli különbségek vannak. Míg a műszaki értelmiségiek és a pedagógusok fejlődése számottevő, az orvosok körében ez lassú ütemű. A társadalomtudományi kutatók többsé20 ge szilárd marxista talajon áll, a természet- és műszaki tudományos kutatók közül több a politikai élettől elzárkózik, egy részük nyíltan tagadja a tudományok és a marxizmus—leninizmus kapcsolatát. Sokuknak nincs helyes képe a jelenlegi kapitalizmusról. Szembetűnő, hogy az összehasonlításkor egyoldalúan a fejlett tőkés országok technikai fejlettségét veszik alapul. Különösen a műszaki értei- . miségben erős a készség arra, hogy a fejlett kapi- | talista országok műszaki eredményeit túlbecsüljék, miközben hazánk és a többi szocialista ország mű- \ szaki eredményeit lebecsülik. Többen csodálják ez országok gazdagságát, az ott élő értelmiség életszínvonalát. Ennek ellenére csak kisebb részük vágyódik a nyugati életforma után. Az értelmiség na- i gyobb hányada nem ért egyet azokkal, akik na- I gyobb anyagi jólét reményében elhagyják hazájukat. Akadnak akik felmentik disszidált társaikat. De a többség — ha nem is ítéli el egyértelműen őket — helyteleníti tettüket. A fővárosi értelmiség e rétegének politikai fejlődésében tapasztalható ellentmondások, egy általában pozitív folyamat kísérő jelenségei. Kis része titokban a szocializmus ellenfelei táborához tartozónak vallja magát. Néhány ellenséges elem e területre is visszaszivárgott. Az értelmiség világnézeti arculata, politikai ma- i gatartásánál is differenciáltabb. A marxizmust tudatosan vallók és alkalmazók hányada viszonylag j kicsi. Eszmeviláguk az átalakulás stádiumában van. Néhányan világnézeti kérdésekben nyílt ellenfeleink. Az értelmiség világnézetének erőteljesebb fejlődését ma már túlnyomórészt a modernség köntösében jelentkező, mai polgári eszmeáramlatok gátolják. Ez különösen jól érzékelhető a művész értelmiség egy részének tevékenységében. A világnézeti bizonytalanság is a társadalmi jelenségek helytelen megítélésében mérhető le. Az ellenséges propaganda, a szovjetellenesség, a nacionalista eszmeáramlatok, az idealista világnézet erősen éreztetik hatásukat. A budapesti értelmiség politikai, világnézeti fejlődésének, szocialista tudatosságának és társadalmi aktivitásának erősítése, elsőrendű társadalmi feladat. Erőteljesebb politikai munkával is segítsük elő az alkotó munkához az ideológiai-politikai továbbfejlődésükhöz szükséges feltételeket. 4. A magánkisipar néhány problémája A kisiparosok és kiskereskedők száma az elmúlt években fokozatosan csökkent. 1958-ban 29 410 kisiparos és 5400 kiskereskedő működött, 1961-re számuk 20 443-ra, illetve 4496-ra csökkent. Jelenleg 16 782 kisiparos és 3628 kiskereskedő vesz részt a lakosság szolgáltatási igényeinek és árukszükségleteinek kielégítésében. Az árutermelés bővítésére való törekvés észlelhető körükben. Számuk csökkenése ellenére a kisipar forgalma 5 év alatt 22%kal nőtt. A kisipari alkalmazottak száma 16%-kal emelkedett. A magánkiskereskedelem részesedése U°l