MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1966

1966-11-04 4. öe. - 1966_PE 4/325

a) Az imperialista hatalmak részéről fokozódó fellazítás, az idegenforgalom növekedése, bizonyos belső ellenséges elemek mozgolódása következtében — különösen az utóbbi másfél évben — emelkedett az izgatások, a disszidálások száma. A kintmaradók többsége 25 éven aluli fiatal. Fokozódott a csempészés, üzérkedés, ismét megélénkült a galerik tevékenysége, a huliganizmus. Különösen nyugtalanító a 14—18 éves fiatalkorúak bűnözése, akik a tettesek között 11%-kal szerepelnek. Leggyakrabban a tiltott határátlépésekben, testi sértésekben, társadalmi és személyi tulajdon kárára elkövetett lopásokban és betörésekben vétkesek. Emelkedett körükben az izgatással, a lőfegyverrel elkövetett visszaélések és garázdaságok száma is. b) A társadalmi tulajdon védelmében fokozódtak a párt- és állami szervek erőfeszítései, különösen az 1964. decemberi KB. határozatot követően. Egyes területeken csökkent, vagy stagnált a károkozás, javult a közvagyon védelme. Másutt, főleg az ellenőrzés, a megfelelő felelősség hiánya következtében romlott a helyzet. Általában gyenge még a társadalmi tulaj donvédelem üzemi propagandája és a politikai nevelő munka. A gazdasági vezetők egyrésze, a társadalmi tulajdon védelmét kizárólag a bűnüldöző szervektől várja. c) A főváros közlekedésének fejlődését nem követte az útviszonyok megfelelő javulása. A közlekedési fegyelem még gyenge. Évek óta emelkedik a közúti balesetek jszáma. Mindezek sürgetően követelik a közlekedésrendészet megerősítésével egyidejűleg a közlekedési propaganda javítását. 3. Az állami személyzeti munka a) Az állami, a gazdasági és a kulturális élet vezetőinek döntő többsége eredményesen dolgozik, alkalmas a feladatok ellátására. Javult a káderek képzettsége és felkészültsége. A személyzeti munkában a VIII. kongresszuson megfogalmazott követelmények egységes alkalmazása azonban nem mindenütt érvényesült következetesen. Különösen a munkakörbe állítás és a vezetők tevékenységének megítélése során tapasztalható torzulás. A jobboldali, kispolgári tendenciák jobban felélénkültek, ugyanakkor tovább élnek a szektás, „baloldali" nézetek is. Gyakori a szaktudás egyoldalú hangsúlyozása. Elnézik egyes vezetők gyengeségeit, a politikai közömbösséget. Nem érvényesül kielégítően a politikai éberség. Van olyan párttag vezető is, aki csak a szakmai követelményekre figyel, s beosztottai politikai nevelését nem igen tekinti feladatának. A felsőbb állami irányító szervek személyzeti munkájából hiányzik a politikai követelmények egyértelmű érvényesítése. Tapasztalható személyi összefonódás, szubjektivizmus. Előfordul, hogy egyeseket az érintett szervek és testületek véleményének figyelmen kívül hagyásával helyeznek funkcióba. b) A személyzeti munka jelentős eredménye a 16 káderek szakmai műveltségének emelkedése. A továbbképzés, a tanulás irányítása azonban nem elég tervszerű. Nincs megfelelő törekvés a tehetséges fiatal fizikai munkások általános szakmai, politikai műveltségének növelésére, arra, hogy ezáltal többen válhassanak vezető munkára is alkalmassá. A személyzeti munkában a szaktudást, gyakran függetlenül a vezetőkészségtől, egyedül az iskolai végzettséggel mérik. Bár a Marxista-Leninista Esti Egyetemen és a pártoktatás más formáiban sok állami-, gazdasági vezető tanul, a politikai képzésben részvételi arányuk nem kielégítő. A felső- és középszintű vezetők nagy része folyamatos elméleti-politikai képzésben évek óta nem vesz részt, s ilyen követelményeket a beosztottak elé is ritkán állít. c) A vezetők kádermunkában betöltött szerepe nagyobb a korábbinál. Hatáskörük is megnövekedett. Gyakori azonban, hogy e munkájuk kimerül a káderek kiválasztásában. A folyamatos nevelőmunkára már alig fordítanak gondot. A nevelőmunkát — kimondva vagy kimondatlanul — a személyzeti apparátusra és a társadalmi szervekre hárítják. Hibás az a gyakorlat is, hogy döntéseik előtt nem mindig kérik ki az érdekelt társadalmi szervek véleményét. A személyzeti osztályok szerepe főleg a nyilvántartásra és a minősítések előkészítésére korlátozódik. Hatáskörük sokszor tisztázatlan, irányításuk hiányos. A központi állami- és szakigazgatási szerveknek a személyzeti munka tartalmi és módszertani kérdéseiben adott segítsége nem kielégítő. A pártszervek fokozottabb irányítására és következetesebb ellenőrzésére nagy szükség van. d) A személyzeti munka ellenőrzését a budapesti pártszervek sem látták el mindig megfelelően. A személyzeti munkát irányító szerepük gyakran kimerül egyes személyi vitákban. Kevésbé foglalkoznak a párt káderpolitikájának megismertetésével, megértetésével, végrehajtásának ellenőrzésével. A Budapesti Pártbizottság a saját és a kerületi végrehajtóbizottságok munkájában jobban érvényesítse azt az elvet, hogy személyi ügyekben ott döntsenek, ahol a legjobban ismerik az adott vezetőt, ahol nevelésük a munka menetében legjobban megoldható. Az üzemi —, intézményi (esetenként kerületi) pártbizottságok az alapszervezetek hatáskörét tovább növeljék. A pártbizottságok egyik fontos feladata, hogy rendszeresen ellenőrizzék a személyzeti munkát és szerezzenek érvényt a párt káderpolitikai elveinek. V. A LAKOSSÁG POLITIKAI, IDEOLÓGIAI HELYZETÉNEK Fö VONÁSAI A VIII. kongresszust követő években tovább erősödött a főváros lakosságának politikai egysége, öntudata. A lakosság többsége egyetért pártunk politikájával és cselekvően támogatja azt. llf