MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1966
1966-11-04 4. öe. - 1966_PE 4/324
problémái. Esetenként beszámoltatta a kerületi tanácsokat a felettes párt- és állami szervek határozatainak végrehajtásáról. Általában kedvezően fejlődött az állandó bizottságok munkája. Sok olyan javaslatot tettek a Tanácsnak és a VB-nek, melyek a tanácsi munka hatékonyságát segítették elő. Mind jobban érvényesült az állandó bizottságok véleményező, ellenőrző tevékenysége. Az általános fejlődés mellett, a kerületi tanácsok állandó bizottságainak egy része formálisan működik és nem kielégítően töltik be a tanácstörvényben megszabott szerepüket. A jövőben az állandó bizottságoknak a szakigazgatási szervek tevékenységének elemzésére, valamint a választott vezető testületek határozatainak helyszíni ellenőrzésére kell nagyobb gondot fordítaniok. b) A beszámolási időszak alatt az apparátus ügyintézői tevékenysége valamelyest meggyorsult, s ez erősítette a tanács és a lakosság kapcsolatát. Az állampolgárok jogai fokozottabban érvényesültek. Ezzel párhuzamosan tovább szilárdult a szocialista törvényesség. Az I. fokú határozatok megalapozottságát mutatja, hogy mindössze 5—6% volt a megfellebbezett ügyek aránya, s a II. fokon az előző döntések 30—35 n /o-át kellett csupán megváltoztatni. A tanácsok javuló munkája mellett szükséges rámutatni, hogy a lakosság jogosan bírálja a tapasztalható bürokratikus ügyintézést, az esetenkénti lassú ügyintézést és a nem megfelelő bánásmódot. Nehezíti a munkát a sok elavult jogszabály is. A tanácsok saját hatáskörükben sem tettek meg mindent az ügyintézés egyszerűsítésére, az elavult jogszabályok módosítására. Ugyanakkor a vezető állami szervek az idevonatkozó módosító javaslatokat vontatottan bírálják el. c) Növekedett a kerületi szakigazgatási szervek önállósága és hatásköre. Azonban a helyi tanácsok önállóságának, hatáskörének további növekedését a Fővárosi Tanács igazgatási szervei és a szakminisztériumok sem támogatják kielégítően. A kettős alárendeltség elve is sokszor eltorzul. Gyakori, hogy a minisztériumi szervek az elvi-szakmai irányítás helyett olyan esetekben is beavatkoznak fővárosi ügyek eldöntésébe, amikor az szükségtelen és a tanács önállóságát is sérti. d) Erősödött a tanácstagok és a lakosság kapcsolata. A tanácstagok nagy része — a tanácstagi beszámolók mellett — más lehetőségeket is felhasznált a választókkal való kapcsolat javítására. A tanácstagok a jövőben is következetesen kérjék ki és hallgassák meg a választók javaslatait, véleményét. A tanács vezetői és a tanácsi apparátus pedig az eddigieknél is nagyobb figyelmet fordítson a lakosság javaslataira, jelzéseire, fokozottabban keressék a különböző problémák megoldásának lehetőségeit, ezzel is erősítsék a tanács tömegkapcsolatát. e) Tovább fejlődött a tanácsok és a társadalmi szervek kapcsolata. Ez a kapcsolat elvi alapokon nyugszik. Konkrét munkakapcsolat fejlődött ki elsősorban a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságával, a szakszervezetekkel, a KISZ-szel, a Nőtanáccsal, a Vöröskereszttel, az MTS-sel és a Magyar Honvédelmi Sportszövetséggel is. A társadalmi szervek képviselői részt vesznek a tanácsok munkájában. Az együttműködés jól gyümölcsözik, különösen a gyermek- és ifjúságvédelemben és a népegészségügyben. A tanácsban dolgozó kommunisták jövőbeni legfontosabb feladate a tanácsi demokratizmus szélesítése. Körültekintőbben biztosítsák az állandó bizottságok jogai gyakorlásához szükséges feltételeket. Észrevételeikre és javaslataikra jobban építsenek a tanácsi munka fejlesztése során. Alapvető és lényeges feladatnak kell tekinteni a kerületi tanácsok hatáskörének, önállóságának további növelését s ezt elősegítő megfelelő intézkedések kidolgozását. Ez egyben lehetővé teszi a Fővárosi Tanács részére a színvonalasabb elvi irányítást is. Keresni kell annak lehetőségét, hogy a tanács rendelkezésére álló anyagi eszközök az eddigieknél is gazdaságosabb felhasználása jobban szolgálja a lakossággal való kapcsolatok erősítését. Következetesebben harcoljanak az elavult jogszabályok megváltoztatásáért. Javítani kell a szakigazgatási szervek együttműködését, munkájuk koordinálását. A tanácsok kommunista vezetői fejlesszék a lakosság rendszeres és széleskörű tájékoztatását a várospolitika kérdéseiről. 2. Közbiztonság és törvényesség A beszámolási időszakban tovább szilárdult az ügyészi, a rendőrségi, az igazságügyi szervek szakmai — politikai egysége. Javult e szervek együttműködése, koordinációs tevékenysége. A bűnüldöző szervek között egyes bűnesetek társadalmi veszélyességének megítélésében voltak eltérő állásfoglalások. A közbiztonság megszilárdításáért tett intézkedések elősegítették a szocialista demokratizmus kibontakozását. A VIII. kongresszus útmutatásai alapján a budapesti állami szervek és társadalmi szervezetek mind fokozottabban vesznek részt a bűnüldöző szervek tevékenységének támogatásában, a közrend védelmében. A főváros lakói biztonságban élnek és dolgoznak. A beszámolási időszakban némileg javult az állampolgári fegyelem. Szilárdult a törvényesség, a szocialista együttélés szabályainak tiszteletben tartása. Az állampolgárok életét, testi épségét és vagyonbiztonságát veszélyeztető bűntettek száma az elmúlt 4 évben némileg csökkenő tendenciát mutatott, annak ellenére, hogy a főváros lakossága ezidőben mintegy 70 000 fővel emelkedett és a vidékről feláramlók között szép számmal akadnak kétes elemek, vagy meggondolatlanul feljövő fiatalok. A bűnözés egyik jelentős forrása az alkoholizmus. A bűncselekmények elkövetőinek mintegy 40 %-a büntetett előéletű, egyharmada 14—25 éves fiatal. Az elkövetők között feltűnően sok a foglalkozás nélküli, munkakerülő, csavargó. Nincs megfelelően rendezve a közbiztonságra veszélyes egyének Budapest területéről való kitiltásának gyakorlata. A beszámolási időszak alatt a főváros bűnözési helyzetének alakulásában néhány figyelemreméltó tendencia is jelentkezett: 15 11L
