MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1966

1966-11-04 4. öe. - 1966_PE 4/323

tudatosságának formálása. Ebben vállaljanak mind nagyobb szerepet a művészeti pártszervezetek. Munkájuk tartalmi magja legyen a művészeti intézmények, szervezetek tevékenységének eszmeipolitikai tisztasága, a szocialista tudatosság fokozása, az alkotó légkör biztosítása. 3. Egészségügyi ellátás A kultúra fontos ága az egészségügy, amely a társadalmi tevékenység minden területére befolyást gyakorol. A legutóbbi budapesti pártértekezlet fontos feladatként jelölte meg az egészségügyi ellátás javítását szolgáló szervezeti reformokat, a területi alapellátás színvonalának emelését, a megelőző szemlélet érvényesítését, és a közegészségügyi helyzet további javítását. E céloknak megfelelően a II. ötéves terv időszakában 762 millió Ft-ot fordítottak a főváros egészségügyének fejlesztésére. Felépült két új szakorvosi rendelőintézet, többet korszerűsítettek. Megnyitottak sok rendelő és gondozóintézetet. Több kórházat bővítettek. Javult az egészségügyi ellátás, öt év alatt csaknem ezerrel több orvos gondoskodott a lakosság egészségvédelméről. A körzeti rendelők zsúfoltsága valamelyest enyhült, azonban az egy körzeti orvosra jutó lakosok száma még mindig magas. . . Bár az egészségügyi feladatok megoldásában történt bizonyos előrehaladás, korántsem érvényesültek és nem érvényesülnek ma sem egyértelműen Budapesten a szocialista egészségügy alapvető követelményei. A párt, az illetékes állami és tömegszervezetek, de különösen az egészségügyi dolgozók jogosan kifogásolják, hogy mindmáig tisztázatlanok lényeges egészségügy-politikai, valamint irányítási célok és elvek. Hiányuk jelentősen gátolja az egészségügy szocialista jellegének további erősödését, népegészségüggyé válását. Az elmúlt négy év során — bizonyos részeredményektől eltekintve — alig javultak a fővárosi egészségügy legfőbb mutatói. Nem szűnt meg az egészségügyi ellátottság viszonylagos elmaradottsága. Az ágyszám a Fővárosi Tanács kórházaiban a tervezett szint alatt maradt, az Egészségügyi Minisztérium budapesti kórházaiban pedig 5 év alatt csökkent. 1960-ban 10 000 budapesti lakosra 140,4 ágy jutott, s 1965-re ez a mutató 4,5%-kal romlott. A legtöbb kórházi osztályon fokozódott a zsúfoltság. A kórházi ágyak kihasználtsága magasabb a kívánatosnál. Csökkent az ápolás átlagos tartama. A budapesti kórházak fejlesztésére a következő időben nagyobb gondot kell fordítani. Halaszthatatlan feladat az általános bővítésen kívül az ellátottságban levő aránytalanságok megszüntetése. Az egészségügy területi egységeinek kialakítására jelentős erőfeszítés történt, de az eredmények ezzel nincsenek kellő arányban. A megvalósulás még mindig kezdeti stádiumában van. A budapesti lakosság természetes szaporodásának elősegítésében hangsúlyos feladat az anya-, nő-, és csecsemővédelem javítása. Budapesten 10 14 ezrelékes élveszületés mellett 18 ezrelék a művi- és spontán abortusok száma. A helyzet megköveteli a társadalmi felelősségérzet növelését, a jobb egészségügyi propagandát, a lakáshelyzet javítását, a bölcsődei, az óvodai és csecsemőotthoni hálózat fejlesztését. Viszonylag mérsékelten fejlődött a szociálpolitikai ellátás. Megoldatlan a testi- és elmefogyatékosok foglalkoztatása, nincsenek kidolgozva e folyamat rehabilitációs elvei sem. Az öregek szociális gondozásában a fejlődés nem számottevő. Legjelentősebb az eredmény a közegészségügy és a járványügy területén. Számottevően csökkent — néhány betegséget kivéve — a fertőző betegségek száma. Lényegében felszámolták a gyermekbénulásos megbetegedéseket. Ugyanakkor — az átlagéletkor növekedésével együtt — az érrendszeri-, idegrendszeri- és a rákos megbetegedések száma rohamosan emelkedik. A levegő és az ipari vizek szennyezettsége és a zajártalom kívánatos csökkentésében még csak a szükséges feltételek felmérésénél tartanak. Az üzemi dolgozók egészségügyi ellátása nem javult olyan arányban, ahogy az üzemorvosok és a teljesített orvosi munkaórák száma növekedett. Még mindig igen sok a keresőképtelenséget okozó foglalkozási megbetegedés. A táppénzes helyzet sem változott lényegesen. Az 1960. évi 5,4%-kal szemben 1965-ben a dolgozók 5,3%-a volt táppénzes állományban. Nem sikerült megállítani a túlzott gyógyszerfogyasztást. Növekedett a budapesti lakosság egészségügyi kultúrája. Az egészségügyi felvilágosítás és a szakszolgálat mellett ebben nagy szerepe van a Vöröskeresztnek és több más társadalmi- és tömegszervezetnek. A következő években jelentősebb erőfeszítést kell tenni a budapesti egészségügyi ellátottság fejlesztéséért. A megkezdett egészségügyi reformok következetes végigvitele a területi alapellátottság erőteljesebb javítása, a megelőzés és a meglevő betegségek súlyosbodásának megakadályozása az egészségügy vezetőinek, kommunista dolgozóinak megkülönböztetett feladata. IV. AZ ÁLLAMI ÉLET NÉHÁNY KÉRDÉSE 1. A tanácsok tevékenysége A Fővárosi Tanács és kerületi tanácsok munkája a múlt években fejlődött, tekintélyük növekedett, erősödött a tanácsi demokrácia. a) A választott testület több fontos rendeletet alkotott. Megvitatott olyan lényeges kérdéseket, mint a főváros második ötéves tervének teljesíáse, a harmadik ötéves terv budapesti feladatai, a tanácsdemokrácia fejlesztése és a vezetés színvonalának emelése, a belváros rendezési terve, az általános- és középiskolákban folyó oktató-nevelő munka helyzete, a főváros egészségügyi és tisztasági 383