MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1966

1966-11-04 4. öe. - 1966_PE 4/207

353. kultúrának is kell lennie. Szándékosan nem használom most a szocialista-realista kifejezést, mert annak legalábbis kettős értelme van, tartalmi és formai s hivatalosan nem sürün avatkozunk be stilus kérdésekbe, de a tartalmi részbe bele kell szólnunk. A szocialista kultúrába sok minden belefér, ami nem szocialista és nem következetesen szocialista, de semmiképpen sem fér bele olyasmi, ami szembenall, fékezi, gátolja, vagy visszaveti a szocialista fejlődésé. Azt hiszem, ez világos és elfogadható beállitás és minden alkotó művésznek meg kell értenie, hogy ez nem egyszerűen csak elhatározás dolga, hanem a magyar tüste törvényekben le van irva, hogy nem lehet kizsákmányoló rendszert dicső$teni, nem lehet háborús uszitásfc folytatni, nem lehet népek ellen uszitani. Ez mind tételes törvényekben van lefektetve s ezeket a törvényeket tartjuk be, amikor azt mondjuk, hogy a szocialista társadalmunkkal szembenálló alkotásoknak nem lehet nyilvánossága. Már a reformmal kapcsolatban felmerült, mi is lesz nálunk a közoktatással és a kultúrával a reform Összefüggésében. Szeretném megmondani, azt szeretnénk, hogy a közoktatás és a kultúra minden területén is azok, akik ezért felelnek, tanuljanak meg gazdálkodni. Azért a nép pénzét ott se szórjuk,* mint a szénát meg a szalmát az utón, meg az ablakon kifelé. Tehát meg kell tanulni gazdálkodni. De a kultúra, a közoktatás, a művészet, stb. _ megmondom őszintén közgazdasági értélemben nyereséges ágazata a népgazdaságnak még nagyon sokáig nem lesz. És mi ezzel igy számolunk. Ez politika, ez ideológia, ez világnézet, eszmei magatartás, emberi magatartás, és ezt anyagi eszközökkel támogatnunk kell* Ez a felfogásunk, ez a dolog összefüggése a gazdasági reformmal. De nem nyereséges vállalat a nép számára a kultúra területe. 10*